Hajdúszoboszló
A Tiszántúlon, Debrecen közelében elterülő város az Alföld egyik legkedveltebb termálvizes fürdőhelye.
Látnivalók
A hajdúszoboszlói fürdőkomplexum magába foglalja a gyógyfürdőt, a strandot és az aquaparkot. A gyógyfürdő három fedett és négy nyitott medencével várja a gyógyulni vágyót. A víz számos betegségre jótékony hatással van, többek között mozgásszervi, nőgyógyászati és emésztőrendszeri megbetegedésekre használják. Az ide látogató számos kiegészítő gyógyászati kezelést is igénybe vehet, például iszappakolást vagy masszázst. A májustól szeptember végéig nyitva tartó strandnak 13 medencéje van, számos sportot is kipróbálhat a kikapcsolódni vágyó vendég. Itt található Közép-Európa legnagyobb épített strandmedencéje is, a mediterrán tengerpart melyet kalózhajó, világítótorony és pálmafák tesznek hangulatossá. A 2000-ben épült aquapark kikapcsolódást kínál az egész családnak. 9 féle csúszda várja a a látogatót, amelyek összesen több mint 1 kilométer hosszúak. Többek között kipróbálható a kamikaze, a fekete lyuk, és az óriás csúszda.
A Szent István téren lévő millenniumi építésű Harangház 46 különleges alumíniumharangnak ad otthont. Mindegyikük egyedi hangzású és tematikájú. Némelyik a magyar történelmet idézi meg (Szent István-harang), mások univerzális üzenettel rendelkeznek, mint például a világharang.
A város főterén található a II. Világháborús emlékmű, illetve a város történetének fontos alakját megörökítő Bocskai-lovasszobor.
A eredetileg a XV. században gótikus stílusban épített református templomot 1711 és 1717 között barokk stílusban építették át, majd klasszicista és copf stílusú elemekkel is bővítették az évszázadok során. A klasszicista templombelső különleges berendezési tárgyai között található a Mózes-szék, a városcímeres szószéki terítő illetve a Bocskai címerét viselő, 1693-as kenyérosztó tál. Az épület körül található a XV. századi erődfal, amely a régi templomot vette körbe eredetileg. A templom előtt látható az I. Világháborús emlékmű.
A barokk katolikus templomot Szent Lászlónak szentelték. A templom freskója Szent Erzsébet cselekedeteit ábrázolja.
A Hősök teréről nyíló Bocskai utcában több múzeum is található. A Bocskai István Múzeumban tekinthető meg a város helytörténeti gyűjteménye benne a híres Bocskai-zászlóval. A szintén itt található Múzeumi Galéria Cseh Gusztáv grafikusművész és a hajdúszoboszlói születésű Miskolczi László festőművész műveit mutatja be. A múzeum udvarában mezőgazdaság-történeti kiállítás látható. A Nemzetközi Modern Múzeum kiállítása XX. századi és kortárs alkotók munkáit vonultatja fel. Alapítója a Párizsban élő képzőművész, Joseph Kadar.
A nádfedeles Fazekas ház a folyamatosan bővülő népművészeti kiállításnak ad otthont és egyben Fazekas István feketekerámia-műhelye is volt.
Története
A város korábban Szoboszlóként volt ismert, neve szláv eredetű („Sobieslaw”). Területe már az i.e. III. évezredben lakott volt, erről tanúskodnak az itt talált kő- és rézkori leletek. A népvándorlás korában számos nép, köztük hunok, avarok, gótok laktak illetve haladtak át itt. A táj természeti adottságai maitt feltételezhető, hogy honfoglaló törzsek is telepedtek le a város területén.
Szoboszlót először 1075-ben említik írásban, I. Géza egy adománylevélben a garamszentbenedeki apátságra ruházta a város vámjának felét.
A XIV. században a Debreczeni-család tulajdona, így sokáig közös kézben volt Debrecen városával. Későbbi földesurai között van Hunyadi János, Szapolyai János és Dobó István is.
1552-ben a török seregek feldúlták, a lakosság nagy része elmenekült. A század végén a krími tatárok is hatalmas rombolást végeztek, majdnem a teljes város elpusztult.
Az lerombolt várost a Bocskai István által 1606-ban betelepített hajdúk foglalták el. Innen származik a település nevében lévő Hajdú szó. A Bocskai szabadságharc után a hajdúk több fegyveres felkelésben is részt vettek, például Bethlen vagy a Rákócziak hadjárataiban. 1660-ban, bosszúból azért, hogy a hajdúk támogatták II. Rákóczi Györgyöt, a török seregek ismét megtámadták a várost, felégették, kivégezték a lakosság egy részét. A város ezután 3 évig lakatlan, miután ismét jelentős hajdútelepüléssé vált. 1705-ben ezúttal császári seregek gyújtogattak a városban, válaszként a hajdúk részvételére a Rákóczi-szabadságharcban.
Később Hajdúszoboszlóra ismét visszatért az élet, 1711-ben újjáépítették a törökök által lerombolt templomot.
A XIX. században rohamosan fejlődött az ipar, ipartestületeket alakítottak, de még mindig tipikusan mezőgazdasági város volt.
1925-ben egy földgázfúrás alkalmával felszínre került a 73 °C-os gyógyvíz, amely teljesen megváltoztatta a város arculatát. Ezt követően, a víz egyre nagyobb népszerűsége miatt 1927-ben megnyílt az első kisebb fürdő, majd 1928-ban nyílt meg a gyógyfürdő. 1931-ben egy második hévíz kutat is kiástak, aminek hatására tovább bővítették a fürdőt is. A 1940-es évekig folyamatosan bővítették, és az 1960-as nagy felújításnak köszönhetően lett az ország legnagyobb gyógyfürdője.