Mór
A 81-es főútvonal mentén elhelyezkedő, több mint 15 000 lakosú város a Vértes délnyugati lábánál, a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri-árok völgyteknőjében.
Túraajánlatok
Móron halad keresztül a Közép-dunántúli Piros túra útvonala. Ezen, vagy a Csákberénybe tartó Z jelzésen indulva bekapcsolódhatunk a hegység turistaút-hálózatába. A Pj a Csóka-hegy gerincén át Csókakőre, a várhoz vezet.
Látnivalók
A Szent István tér DK-i oldalán álló egyemeletes barokk Lamberg-kastély 1762–1766 között, nyári kastélynak épült. Tervezője Fellner Jakab, Tata híres építőmestere volt. Az építése közben földrengés rongálta meg, de végül 1766-ra elkészült. 1782-ben újabb földrengés rázta meg, a helyreállítást szintén Fellner vezette. Az épületet övező angolparkot 1809-ben alakították ki, ekkor készült el a parkban fakadó forrásra épült grotta a szökőkúttal. 1810. január 14-én újabb földrengés rongálta meg a kastélyt, az ezt követő helyreállítás során összekötötték a mellékszárnyakat a főépülettel. A kastélyban ma a Radó Antal Városi Könyvtár és a helytörténeti gyűjtemény kapott helyet.
Az egyemeletes Láncos-kastélyt 1790 körül, copf stílusban építtette a Luzsénszky család, ma a Polgármesteri Hivatal működik benne. Onnan kapta nevét, hogy annak idején a Luzsénszkyek zömök kőoszlopok közti vastag lánccal kerítették körbe, nehogy a falához érjenek a járókelők. E „lánckerítés” egy része ma is látható az épület előtt. Jellegzetessége az utcai homlokzat középső részén lévő, három oszloppáron nyugvó vörösmárvány erkély, valamint az udvari homlokzat árkádsorai.
Szemben, a Szent István tér túloldalán áll a Szent Flórián-szobor. A Kapucinus tér keleti oldalának magaslatán álló barokk r. k. kapucinus vagy német templom 1701-ben épült, mai, historizáló alakját 1880–1893 között, Aixner székesfehérvári építész tervei alapján nyerte el. A főhomlokzatból félig kiugró torony mellett, 1-1 fülkében Szent Günther remete és Assisi Szent Ferenc szobra áll. Berendezésének kiemelkedő részei a barokk oltárok, a főoltár 1766-ban készült. A templomban van eltemetve gróf Lamberg Ferenc császárhű tábornok, akit 1848. szeptember 28-án a Jellasics fővárosba érkezésétől félő, feldühődött tömeg a Lánchídon felismert és felkoncolt. 1695–1701 között épült a templomhoz csatlakozó kapucinus rendház, melyben a 10000 kötetes rendi könyvtár működik.
A templom előtt balra a barokk Nepomuki Szt. János-szobor, szemben, a volt járásbíróság épülete mellett pedig a barokk Szent Sebestyén-szobor látható. A Wekerle Sándor u. és a Percel Mór u. sarkán áll az 1848. december 30-i móri ütközetben elesett honvédek emlékoszlopa (1874).
Dombszerű magaslaton emelkedik a „magyar” vagy kistemplom. A historizáló, neogótikus stíluselemeket is magán viselő épületet a korábbi, középkori templom átépítésével alakították ki 1887–88 között. A középkori templom részletei főleg a torony alsó részén láthatók.
A Széchenyi utcában áll a XIX. sz.-i Szent Vendel-kápolna. Az egyszerű, nyilt harangtoronnyal rendelkező kis épületet romantikus stílusban építették. A Rákóczi utcában lévő neogótikus Szent Rókus-kápolna a XIX. sz. végén épült. A támpilléres, csúcsíves ablakokkal rendelkező épület tornya a főhomlokzat bal oldalán áll.
Ezeken kívül sok móri lakó- és középület műemlékileg védett. Ilyen például a rendőrség kora eklektikus épülete, a volt járásbíróság épülete (ma posta és tűzoltóság), a volt taposómalom és terményraktár épülete (ma lakóépület) és a Bajcsy-Zsilinszky utca 10. szám alatt álló klasszicista lakóház is. Az Arany János utcában oromfalas népi házak láthatók.
Érdemes még megemlíteni a temetőben álló műemlék jellegű, XVIII. sz.-i kálvária-szoborcsoportot, a móri csatában megsebesült gróf Schaffgotsch Rudolf síremlékét, a Bandl család 1876-ban, neogótikus stílusban épített sírboltját, valamint a temető XIX. sz.-i vörösmárvány sírköveit. A Móron élt zsidó közösség emlékét őrzi a 81-es főút (Mikes Kelemen u.) melletti izraelita temető, itt láthatjuk a II. világháborúban elhurcolt zsidó családok emlékező tábláit.
A várostól keletre, a Lófar-völgy fölötti kis gerincen ismeretlen eredetű földvár maradványa található, az ún. Török-sánc. A sáncot a Mór központjából Csákberénybe vezető Z turistaút keresztezi.
Mór a történelmi Móri borvidék központja, az Ezerjó borút egyik végpontja. Pincesora az utóbbi évtizedek átépítései során sokat veszített eredeti hangulatából, de sok szép régi pincéje és présháza napjainkig fennmaradt. A Hársfa u. 10. alatt található a XVIII. sz.-i, emeletes Lamberg-pince, előtte az utcanévadó két öreg hárs áll. A pincesor egyik legszebb épülete a Pince u. 14. alatt álló XIX. sz.-i, emeletes, klasszicista Dömötör-borpince. Látnivalók még a Pince u. 106., 110., 111. sz. alatti pincék és a 34., 38., 40., 76. sz. alatti présházak a XIX. sz.-ból.
Mór északi határában található Árkipuszta. Első írásos említése 1086-ból származik, ekkor a bakonybéli apátság tartozéka volt. 1269-ben IV. Béla Csák Mihálynak adományozta, a török időkben elpusztult r. k. kápolnáját a Wundschwitz család építtette újjá 1745-ben.
Bormúzeum: Ezerjó u. 5., tel.: 22/407-796
Borpincék: Bozóky Pincészet, Pince u. 22., tel.: 22/407-797; Frey Pince, Ezerjó u. 11., tel.: 22/406-124
Halász Pince, Bajcsy-Zsilinszky u. 3., tel.: 22/408-631
Története
Mór ismert története egészen az újkőkorig nyúlik vissza. Ebből az időből vonaldíszes kerámiák kerültek elő (ún. lengyeli kultúra - Kr. e. IV. évezred), de a későbbi, bronzkori ember (bádeni kultúra) leleteit is megtalálták a régészek. A vaskorban kelták lakták a környéket, temetőjüket 1955-ben tárták fel a Vajal nevű dűlőben. A kedvező stratégiai és földrajzi helyzetnek köszönhetően több római település volt a környéken, és fontos római utak haladtak errefelé. A népvándorlás korából szintén ismerünk leleteket: az Akasztó-dombról 25–30 avar sírt ástak ki a régészek, köztük teljes fegyverzetet viselő vezetők lovas sírjait, a sírokban pedig keleti, antik formájú agyagkulacsot találtak. A honfoglalás idejéből egy kalandozó katona sírjára bukkantak a város területén.
Az írott forrásokból kiindulva Mór keletkezése 1030 tájékára tehető, I. István idején már állt a falu temploma. A neve a személynévi eredetű Villa Mour volt. Károly Róbert 1327-ben a települést és földjeit csere útján a csókakői királyi birtokhoz csatolta. Az ezt követő időkben Mór a csókakői vár mindenkori urának lett a birtoka.
A törökök 1543-ban elfoglalták, a 15 éves háború alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1687-ben, miután felszabadult a török uralom alól, 7 lakott portája maradt. Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt I. Lipót kivégeztette, a birtokait elkobozta. Mór tehát királyi birtok lett, majd 1691-ben Hochburg János udvari tanácsos kapta meg adományként. Hochburg János özvegyének hagyatékából a kapucinus rend 1697–1713 között Közép-Európa különböző területéről katolikus németeket telepített a faluba. 1701-ben szentelték fel a kapucinus (a későbbi r. k.) templomot, melynek elkészültéig a reformátusoktól korábban elvett, ún. magyar templomot használták. 1706 decemberében (Vak) Bottyán János generális kuruc serege győzelmet aratott Mórnál a császáriak fölött. A Rákóczi-szabadságharc csatái és az 1709–10-ben sújtó pestisjárvány megtizedelte a település lakosságát. A szőlőművelés kultúráját a németek hozták magukkal.
Az első szüret 1758-ban volt, s hamarosan Ausztriában és Lengyelországban is sikere lett az édes, erős, zamatos móri bornak. Házasság révén a móri birtok a Lamberg család kezére jutott. 1758-ban Mór mezővárosi rangra emelkedett, 1762–1766 között felépítették kastélyukat a Lambergek. A XVIII–XIX. sz. folyamán tűzvész és több földrengés sújtotta a környéket, sok épület megrongálódott (pl. a kapucinus templom és a Lamberg-kastély). Az 1810. január 14-én bekövetkezett földrengésben szinte az összes móri kémény és magasabb fal ledőlt, több ház összedőlt, a közeli források közül némely kiapadt és új források keletkeztek, a lökéshullámokat pedig Pesten és Pozsonyban is érezni lehetett.
1848 december 30-án, a környéken zajlott a szabadságharc szerencsétlen kimenetelű móri ütközete, melynek során Windischgrätz buda felé vonuló, kétszeres túlerőben lévő csapatai győzelmet arattak Perczel Mór honvédserege fölött. Az 1867-es kiegyezést követően polgári iskola épült, üzemek létesültek, majd 1917-ben megnyílt az 1946-ig üzemelő bauxitbánya. A II. világháború után, 1945 decemberétől több mint 1700 német nemzetiségű lakost telepítettek ki.
Az 1950-es évektől fellendült a szén- és bauxitbányászat, új iparágak jöttek, Mór a megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése lett, 1984-ben a városi rangot kapott.
Móron született Wekerle Sándor (1848–1921), aki három ízben, 1892–95-ig, 1906–10-ig, végül 1917–18-ig Magyarország miniszterelnöke volt. Nevéhez fűződik a budapesti Wekerle-telep városrész kiépülése. Mór híres szülötte volt még Radó Antal (1862–1944) költő, műfordító, irodalomtörténész.