Eplény
Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település, a Bakonyt átszelő 82-es főút mentén, a Cuha forrásaihoz közel fekvő település.
A nyugodt természeti környezet kiváló helyszín a kikapcsolódáshoz, a Bakony csodáinak felfedezéséhez. Barangolhatunk a jelzett turistautakon, de kerékpárral is bejárhatjuk a környéket. Az erdők gazdag állatvilággal rendelkeznek, megtalálható itt őz, szarvas, vaddisznó, de muflon is. Ősszel vadászatokat is szerveznek ezen a területen. Az Ámos-hegyi Pihenőerdőben tanösvényen ismerhetjük meg ezt a változatos növény- és állatvilágot. A Malom-völgyben a patak parton romantikázhatunk egy piknikezés keretében vagy sütögethetünk baráti társasággal, de akár próbára tehetjük ügyességünket is az erdei torna pályán.
Az Ámos-hegyen található szánkó- és sípályákon a téli sportoknak hódolhatunk. 16 különböző sí- és szánkóútvonal közül választhatunk, amelyek közül az 1927 méter hosszúságú egyben az ország leghosszabb útvonala is. Ha szeretjük az extrém helyzeteket, snowboardozhatunk is. A pályák hóolvadás után átalakulnak kerékpáros paradicsommá: különböző nehézségű pályákon kerekezhetünk.
Túraajánlatok
A természeti látnivalókat a pihenőerdőben vezető tanösvény fűzi fel, végigjárása kellemes időtöltést kínál.
Látnivalók
A falu legrégebbi épülete (kb. 250 éves) ma a közösségi ház.
A község nevezetességei még az Ámos-hegyi, felvonókkal kiegészített sípályarendszer és szánkópálya.
Intersport Síaréna 16 sípálya, 7 sílift és hazánk leghosszabb sípályája is Eplényben található.
Bringaréna Magyarország leghosszabb sípályáját nyáron a kerékpárosok veszik birtokba. A Bringaréna csoportoknak, családoknak és egyéni, kalandvágyó embernek is remek szórakozást nyújt a gyönyörű természeti környezetben. A hegyre lift viszi fel az embereket, amit a gyalogosok libegőként is használhatnak.
Története
Neve bizonytalan eredetű, jelentése: a szán talpait összekötő keresztgerenda. A középkorban még nem létezett, az első oklevelek 1749-ben, mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát említik. Földesura, a zirci apátság 1765-ben német zselléreket telepített ide. 1785-ben már 197 lakosa volt. Egy 1810-ben keletkezett eplényi telekkönyvben 29 zsellérlakos szerepel kertes házzal, más feljegyzések urasági vendéglőt is feltüntettek.
Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották meg, a község fejlődésnek indult. Először magántársaság működtette 1933-ig, majd a tulajdonosok váltogatták egymást. A XX. század végére az ércbánya kimerült, 1979-ben bezárták. Eplény hosszú időn át Olaszfaluhoz tartozott, majd az 1980-as években mindkét községet a várossá váló Zirchez csatolták. Eplény 1992. január 1-től – fennállása óta először – önálló község. 1793-ban épült kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. A kápolna 200 éves évfordulóját 1993. augusztus 19-én, a község védőszentjének napján ünnepelték, ez alkalomra felújították az épületet.