Gádoros
A változatos történelmű Árpád-kori Gádorost közel 4000 ember mondhatja otthonának. A térség zöldövezetének is nevezett Békés megyei község egyike a Dél-Alföld jellegzetes falvainak.
Gádoroson sétálva rengeteg köztéri alkotással találkozhatunk: Szervátiusz Tibor Anya gyermekével című szobra, Életfa, Uniós emlékmű, székelykapu.
A településen minden évben megrendezik a Gádorosi Nemzetközi Disznótoros Napot, amelyen az egész Kárpát-medence képviselteti magát. A helyi és a környező falvakon kívül érkeznek résztvevők Magyarország más tájairól is, valamint Székelyföldről, Muravidékről, Szlovákiából és Szlovéniából is.
Látnivalók
Kisboldogasszony templom
1890 és 1891 között építették a műemlék jellegű római katolikus templomot, amelynek építését Szauer Alajos plébános szervezte, Macsán György építész tervei alapján. Nagyszabású felújítására 2005-ben került sor.
A templom orgonája a budapesti belvárosi templomban volt, amíg a helyi közösség megvásárolta 1893-ban.
Anya gyermekével szobor
A Kossuth-díjas Szervátiusz Tibor szobra a Némann Valéria Általános Iskola kertjében áll 1985 óta. A Kalotaszegi Madonna néven is ismert bronz alkotás a látogatókat a természetközeli erdélyi művészet formáira emlékeztetheti.
Székelykapu
A világ legnagyobb székelykapujának készítője, Pethő Sándor készítette a gádorosi polgármesteri hivatal előtt található székelykaput, amely a torjai székely emberekkel kötött barátságot szimbolizálja. Az alkotás a torjai erdőből származó tölgyfából készült.
Millenniumi szobor
Ezzel a szoborral köszöntötte Gerendás községe az ezredfordulót. Egy ötméteres mészkőoszlopon álló nőalakot ábrázol, aki a ma ismert Szent Koronát tartja a kezében. A műalkotás a falu polgármesteri hivatala előtt áll.
Turul emlékmű
Az I. világháborúban elesett 135 gádorosi katona emlékére állították 1940-ben.
II. világháborús emlékmű
A katolikus templom előkertjében álló emlékművet 1989-ben készítette Bordás Tibor szobrászművész a II. világháborúban elesett katonák emlékére.
Gádor emlékmű
Az emlékművet 1999-ben avatták fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére.
Zsidó temető
A temetőt az 1800-as évek végétől használta a zsidó közösség 1940-es évekig. A II. világháború utáni évtizedekben elhanyagolt temetőt az ezredfordulón a helyi- és a békéscsabai hitközség összefogásával újították fel.
Justh Zsigmond Emlékszoba, mellszobor és síremléke
A századvégi magyar irodalom ismert írója parasztszínházat alapított a gádorosi birtokán, és a dolgozó parasztokkal adott elő klasszikus- és népszínműveket.
Gádoroson több módon is emléket állítottak Justh Zsigmondnak. A faluban található egy emlékszoba, ahol az író életével, munkásságával és családjával ismerkedhetnek meg a látogatók.
1963-ban avatták fel a mellszobrát, és ebben az évben helyezték át a síremlékét a faluba.
Egyéb látnivalók: református templom, evangélikus templom, harangláb, Werner Kastély, Uniós emlékmű, Dr. Hidasi László mellszobra, Dr. Hidasi László kert, Életfa, Hétvezér Park, Vértanúk ligete, '56-os emlékmű, Makovecz-stílusú buszmegálló.
Túraajánlatok
Gádoros környéki kerékpártúrák:
Története
Egyes régészeti leletek szerint i. e. 4000-3500 éve is éltek emberek ezen a területen. Az itt talált szórványleletek között találhatóak a Körösi-kultúra cserépedény maradványai és egy honfoglalás kori őrlőkő darabjai.
Magát Gádoros települést az Árpád-korban alapították, de később a tatárok 1241-ben felperzselték.
Gadoros puszta néven említik 1436-ban, utalva a régi Árpád-kori névre, Gádorra, ami a falu templomának előcsarnokát jelenti.
Békés Vármegye főjegyzője, báró Dezséri Rudnyánszky Sándor telepítette újra Bánfalva néven a falut 1826-ban. Egyes feltételezések szerint Rudnyánszky báró nevezte el a települést, viszont a néphagyomány arra utal, hogy az odatelepülők megbánták döntésüket, és a bánat szóból ered az elnevezés. 1901-ben Dr. Karácsony János püspök-történész kezdeményezésére változtatták vissza a település nevét Gádorosra.
Az 1950-es években elindult a falu infrastrukturális fejlődése: villamosítás, úthálózat, víz- és telefonhálózat és a kábeltévé kiépítése.
