Döbrönte
A Bakony nyugati részén, a Bitva völgyébe települt a néhány száz fős kis falu. Sokáig a híres Himfy család birtoka volt, akik itt építették mára elromosodott várukat, amely még mindig impozáns látvány, ahogy a falu fölötti meredek dombon áll.
Döbrönte látványosságához kapcsolódva minden év szeptemberének utolsó vasárnapján várünnepséget rendeznek. Bár a falu sváb gyökerekkel rendelkezik, a legtöbb hagyomány mára feledésbe merült a helyiek körében.
Látnivalók
Szarvaskő vára A falu fölé magasodó, meredek dombon állnak az 1370-es években épített vár romjai. A török idők óta omladozó várból ma a belső tornyot, a belső és külső vár falait láthatjuk, illetve egy kétemeletes palotaépület maradványait.
Fájdalmas Szűz-templom Az 1815-ben épült klasszicista templom a gannai templom és mauzóleum kicsinyített mása, tervezője is ugyanaz a Charles Moreau. A kis kerek templom kriptájában a család kilenc tagja nyugszik.
Szarvasház Valószínűleg német telepesek építették az épületet, amely jelenleg turistaházként funkciónál.
Egyéb látnivalók: Ödön-forrás, Csurgókút.
Története
A település neve egy szláv személynévből, a Dobretából ered. Első írásos említése 1330-ból származik, de feltehetőleg a XI. században jött létre a település a már a római korban is lakott területen.
Döbrönte sokáig a Csák nemzetséghez tartozott, ám később a híres Himfy családhoz került. Himfy Benedek nevéhez fűződik a ma romként látható vár építése, amelyet Nagy Lajos királytól kapott ajándékba.
A XVII. századtól már több család birtokolja a területet, de az 1760-as években a leghatalmasabb helyi földesúr a Somogyi család. Ők telepítettek be német zselléreket a faluba.
A rossz közlekedési viszonyok miatt a település nem tudott fejlődni, lakói rendre szegények és középparasztok voltak. A II. világháborút követően 390 németet telepítettek ki Döbröntéről, akik helyére az ország több pontjáról érkeztek új lakosok.