Csongrád legfőbb vonzereje a tengerpartra emlékeztető homokfövenyes strandja, a Körös-torok.

A Tisza jelentős mennyiségű hordalékot hoz, amiből a szemcsés homokot a Körös vizének lassító hatására a torok fölött lerakja. Ebből keletkezett a város keleti végétől a torokig húzódó mintegy 30 méter széles és 700 méter hosszú homokpad. A plázs a nyári hónapok kedvelt társasági helyszíne. Alacsony vízálláskor megtelik a part fürdőző, napozó családokkal, standröplabdázó és focizó fiatalokkal. Éjszakára átalakul a part élete, a nappali zsivajgást felváltja a klubokból kiszűrődő zene.

A régi városmag, a Belváros zegzugos utcácskáival, az egykori halászok, kisparasztok, kubikosok lakta házaival késő középkori település szerkezetét őrzi. Ez az ősi városrész különleges védelmet kapott, ezért lehet napjainkban az Alföld egyetlen településméretű népi építészeti műemlékegyüttese.

A Gyökér utca 1. szám alatt berendezett Múzeumház – egy telken két épület. Az „öregház” a XIX. század végéig kedvelt és elterjedt berendezést, festett bútorokat mutat be, szabadkéménnyel és mindennapi használati tárgyakkal a konyhában. A „nagyházban” módosabb gazda szobája tekinthető meg az 1930-as évekből.

Jelentős középkori emlék Csongrádtól északra, a Tisza túlpartján Ellés monostor maradványa. A Tisza árterében homokdombra települt monostor építtetője a Bor-Kalán nemzetség egy korai képviselője volt a XI–XII. század fordulója körül. A monostorrom egyike az ezen a tájon megmaradt kevés középkori műemléknek. 

A Kossuth tér legrégebbi épülete a klasszicizáló barokk stílusú Nagyboldogasszony-templom (1762–1769). Figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószéke és a fekete márványból készült főoltára Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolatával.

Csaknem másfél évszázaddal későbbi építészeti remek a Batsányi János Gimnázium magyar szecessziós épülete. A kor híres építésze Ybl Lajos tervei alapján épült 1913-14-ben. Eredetileg polgári fiúiskolának szánták, de már az első tanítási évben megindult a gimnáziumi oktatás is.

A városháza épületét Csókási Ferenc városi főépítész tervezte dr. Piroska János polgármester elképzelése alapján. Építését és berendezési tárgyainak készítését helyi mesteremberek végezték 1935-37-ben.

Az egyik emblematikus helyszín a képzőművészet kézzelfoghatóságát elősegítő Csongrádi Művésztelep, melyet 1974-ben friss diplomás fiatal képzőművészek hozták létre. Az épületében festő-, szobrász-, grafikusműterem és bronzöntő műhely létesült. Azóta az Alkotóházban több száz hazai és külföldi művész alkotott, pihent. A művészek között vannak rendszeresen visszatérők, akik egyénileg, illetve csoportosan folytatják itt alkotó munkájukat, de évente új vendégek is jönnek. Nemzetközi jelentőséggel bíró rendezvénye a Plein Air Nemzetközi Alkotótelep.

A várostól nyugatra fekvő magas homokhát és a sok napsütés kedvez a finom és zamatos szőlők termesztésének. Nem véletlen tehát, hogy a Csongrádi Borvidéken Szent István kora óta vannak nyomai a bortermelésnek. Főleg a vörösborok jellemzőek napjainkban: a Kékfrankos és Cabernet mellett reneszánszát éli a török idők óta termelt Kadarka. A minőségi bortermelésnek és az ezeréves borkultúrának köszönhetően a városnak 1987-ben Rómában odaítélték a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa” címet.

Szerencsés adottsága a városnak, hogy az élővizei mellett termálkincse is vendégcsalogató. A Városi Gyógy- és Strandfürdő közel 7000 négyzetméteres, ligetes területen fekszik – uszodával, gyermekmedencével, fedhető tanmedencével, füves napozóval, szaunával. Gyógyászati részlege teljes körű balneo-, fiziko- és elektroterápiás ellátást nyújt.

Aktív

A folyók és a holtágak közelsége miatt szinte kézenfekvő hogy kedvelt sporttá vált a horgászat.

Igazi négy évszakos horgászvizek is találhatók a Tisza mentén, vagy a vadregényes holtágakon, amilyen a György-víz és az Aranyszigeti holtág, hiszen minden évszakban kiválasztható az a halfaj, amelyre érdemes itt horgászni. Horgászok figyelem! Az egy horgászra eső fogási átlag itt több mint 50 kg!

Csongrád környékén lovas panzióban és klubokban kínálkozik lehetőség a lovas hagyományok ápolására. Belekóstolhat az élménybe az, aki még nem ült lovon, gyakorlott lovasok pedig, hosszabb túrára is indulhatnak. Kicsiknek, nagyoknak egyaránt élménnyel szolgál egy hintózás vagy szekerezés a környéken.

A híres, csongrádi születésű Afrika vadász, Magyar József nyomdokait követve több vadásztársaság is működik a város környékén. Amellett, hogy kedvelt hobbijuknak hódolnak, tudatos gazdálkodást folytatnak a vadállomány felett. Vadászterületeik mezőgazdasági jellegűek, jellegzetes alföldi tanyavilággal. Fő vadjaik a jó minőségű őz állomány, fácán, mezei nyúl, vízi vad és az egyre nagyobb állományt elérő vaddisznó, aminek vadászatára egész évben lehetőség van.

Alföldi kisváros lévén Csongrádon több kerékpárost látni az utakon, mint autóval közlekedőt. Az erre haladó EuroVelo kerékpárút bekapcsolja a várost a nemzetközi túraútvonalba. Az ideérkező kerékpárosokat kiépített túraútvonalak, csillagtúra ajánlatok és programok várják. Ne ijedjen meg az sem, aki itt kap kedvet egy felüdítő bringázáshoz, kölcsönző siet a segítségére.

Enyhén hullámos, nagyrészt lösszel és homokkal fedett ez a vidék. A Csongrádhoz tartozó bokrosi puszta és a Kónyaszéki ősgyep változatos szikvilága is bizonyítja, milyen sokszínű valójában az alföldi táj! A kisebb-nagyobb mélyedéseket szikes tavak töltik ki, melyek átmeneti szállásai a költöző madaraknak vonulás idején. A helyi védettséget élvező Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület különleges élővilágával kijelölt túraútvonalon ismerkedhetnek az ökoturizmust kedvelők.

Rendezvények

Hosszú múltra tekint vissza a Csongrádi Napok rendezvénysorozat. A rendezvény egy hónapja (július vége-augusztus vége) alatt művészeti programok, kiállítások, könnyű- és komolyzenei koncertek, templomi hangversenyek, családi programok várják az érdeklődőket. Látványos nyitó rendezvénye a Tánc- és Zene Fesztivál.

A csongrádi Borfesztiválon (augusztus harmadik hétvégéje) elsősorban helyi, de más tájegységek boraiból is ízelítőt kapnak e rendezvényen a látogatók, melléjük kemencében sült kenyérféleségeket kóstolhatnak. A szabadtéri színpadon történik a Szent Vince Borlovagrend új tagjainak avatása. Emellett különböző koncertek és gyermek előadások szórakoztatják a közönséget.

A Körös-toroki Napok (augusztus első hétvégéje) a Dél-Alföld egyik legnagyobb tömeget megmozgató zenei fesztiválja, amely a hazai előadóművészek széles spektrumát vonultatja fel évről évre.