Zichyújfalu
Bár a község a Velencei-tótól 10 kilométerre délre található, fejlődése és története összekapcsolódik a tó körüli településekkel.
Sokáig nem volt önálló település: először Seregélyeshez tartozott, majd az 1960-as években Gárdonyhoz csatolták, míg végül 1997 végén önálló községgé alakulhatott.
A község névadója, a Zichy-család itt építette meg kúriáját, majd kastélyát a XIX. század elején. Az épületben ma a polgármesteri hivatal működik.
Bár az elmúlt évszázadban hol ide, hol oda tartoztak közigazgatásilag, hagyományaikat zavartalanul ápolták mindvégig. Zichyújfaluban közel száz éve rendeznek szüreti mulatságot október közepén, ami a település egyik turistalátványossága lett. 1999 óta működik aktívan a Napraforgó Mazsorettcsoport.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Zichy-kastély
A Zichy-család először egy kúriát építtetett az 1800-as évek elején Újfaluban, de azt csak addig használták, amíg a nagy kastély el nem készült. A kúria ezután a gazdatiszt lakása lett, a grófi család pedig beköltözött az eklektikus stílusban épült kastélyba. A földszintes épületet Zichy János emeltette 1891 és 1894 között. Az egykor U-alakú építmény jobb oldali szárnya a II. világháborúban elpusztult. Régen 28 hektáros park vette körül a kastélyt - a park egy része és a parkerdő ma is megvan, tele több száz éves fákkal.
Az épületben jelenleg a polgármesteri hivatal működik.
Kos-szobor
A falu központjában, a játszótéren található a mészkőből készült szobor. Garami László alkotását a II. világháborúban megsérült Zichy-kastély szárnyrészének a maradványaiból faragta ki.
A Velencei-tó környékének legöregebb fája
A fa korát 450 évesre becsülik, és az agárdi öreg tölgy kipusztulása után ez lett a Velencei-tó környékének legöregebb fája. Egy hagyomány szerint a fát gróf Zichy Nepomuk János maga ültette el, de sokkal valószínűbb, hogy a már korábban is létező mondát a gróf kortársai változtatták meg. Lehet, hogy a korábban élt Zichy Ödön vagy Zichy Endre ültette a fát, de az is könnyen lehet, hogy a grófoknak egyáltalán semmi közük nem volt a János-fához. A fa a Kastélykertben, a sportpályák felé vezető út mentén található.
Lenkey-kopjafa
Lenkey János honvédtábornok tiszteletére 1999-ben, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából állították a kopjafát. Az Ady Endre utca és a Lenkey utca kereszteződésénél található emlékfát Rujsz Ferenc helyi fafaragó készítette.
Szent Imre-templom
A tujákkal körülvett modern templom 1979 és 1982 között épült. A '70-es évekig a településen csak egy imaház működött, ezért merült fel egy új, modern templom építésének gondolata. A templom 1989 óta nem önálló plébánia, hanem helyi káplánság, ami a perkátai Kisboldogasszony plébánia filiájaként működik.
1848-as emlékkő
A 2013-ban felújított Templomkertben található az emlékkő, ami a pákozdi csata helyszínéről származik.
Temető
A temető legrégibb sírja 1679-ből származik. Itt nyugszik a grófi Zichy-család több tagja is, köztük Zichy Nepomuk János és felesége.
Vasútállomás
1938-ban Danielle Darrieux híres francia színésznő itt forgatta Egy pesti éjszaka című filmjét, amelynek egyes jeleneteit a zichyújfalui vasútállomáson vették fel.
Szolgáltatások
Szórakozás
Zichyújfalu Zichy kastély, kastélykert
- Cím: 8112 Zichyújfalu Kastély kert
- Tel.: +36 22 570 088
- Web: www.facebook.com/Zichyújfalu-Zichy-kastély
Története
1239-ben említik írásban először Zichyújfalut: a Villa Nowa a Csák nemzetség vértesi birtokaihoz tartozott. Újfaluként (Wyfalw) 1447-ben említik nemesi előnévben.
A török megszállás alatt, 1650-ben a település a Zichy család kezébe került.
A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést, ekkor a pusztát a Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta.
1740-től jelenik meg az „Ujfalu” elnevezés, ekkoriban a településen 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során is csak 61 embert számoltak össze, 1851-ben pedig 379 ember élt Újfalun.
A XIX. században Újfalut Seregélyesből irányították, a puszta földesura, II. Zichy Ferenc is itt élt. Zichy Ferenc 1841-től a Magyar Középponti vasút igazgatója volt, 1848 májusa és szeptembere között a Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, 1854 és 1860 között a Lombard–Velencei Királyság utolsó főkormányzója, majd Nógrád vármegye főispánja volt. Nyolc gyermeke közül Újfalut Kázmér örökölte.
Zichy Nepomuk János 1861-től 1916-ig volt Újfalu földesura, számos beruházás, valamint a kastély építése is a nevéhez fűződik. Ebben az időben kapta (1898) mai nevét is a település, ekkortól lett Zichyújfalu. Zichy Nepomuk Jánost 1916-tól 1945-ig Zichy Hippolyt Kázmér követte.
A második világháború 1945. március 21-én ért véget a térségben. Ezen a tavaszon felosztották az uradalom területeit, Zichy Kázmérnak és fiának, Zichy Endrének visszaadták a kastélyt és 100–100 hold területet.
A második világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, és a falu méretéhez képest jelentős építkezések is történtek. A lakosság ekkori növekedése miatt a közigazgatási feladatokat már nehezebben lehetett Seregélyesről ellátni. 1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság mintegy 80%-a az Agárdi Győzelem Állami Gazdaságban (később Agárd-zichyújfalui Mezőgazdasági Kombinát) dolgozott, és sokan ingáztak a 27 km-re fekvő Székesfehérvárra is.
Az 1960-as években megindult az infrastrukturális fejlődés is. Utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, amely az 1990-es évektől mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a polgármesteri hivatalt is, valamint számos iskolai-pénzügyi vita is terhelte a kapcsolatot.
Így végül a lakosság helyi népszavazáson úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.
