Túránk a Ráckeve HÉV állomástól indul. A Kossuth Lajos utcán a város központja felé vesszük az irányt, majd máris megállhatunk az első látnivalónál, a XVIII. századi barokk Savoyai-kastélynál. A török kiűzéséért Savoyai Jenő megkapta az egész szigetet, és olyan buzgón munkálkodott a terület felvirágoztatásáért, hogy egy időben Eugén-szigetnek is nevezték azt. Ráckevén gyakran találkozunk Árpád vezér nevével is, hiszen a honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el, majd később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett.

A térről déli irányba gurulunk tovább, majd egy enyhe bal ívű kanyarral érünk az Ady Endre utcába. Hamarosan megpillantjuk az 1758-ban épült, kék színű, barokk harangtornyot, Ráckeve egyik jellegzetes műemlékét. Mellette áll az 1487-ben épített Nagyboldogasszony-templom, amely az ország egyetlen gótikus stílusú szerb ortodox temploma. A Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszteződésben jobbra fordulva meg sem állunk Lórévig.

Tipp: Lórévhez érve a helységnév tábla után nem sokkal forduljunk jobbra, tegyünk egy kis kitérőt az Adonyi-rév irányába. Már az útról láthatjuk a mesterséges dombon álló, romantikus, neogót stílusban épült Zichy-kápolnát, amit gróf Zichy Ödön emlékére emeltek 1859-ben. Ezen a helyen akaszttatta fel az árulónak tartott grófot 1848-ban Görgey Artúr tábornok.

Átkerekezünk a szerb örökségét hűen ápoló falun, majd mintegy 3 kilométert tekerünk egy kereszteződésig, ahol Makád felé fordulunk. A község főterén álló református templom érdekessége, hogy az 1744 óta vezetett egyházi anyakönyvek hiánytalanul fennmaradtak. Innen kövessük az EuroVelo 6 irányába mutató táblákat, amelyek mentén kiérünk a településről, majd egy rövid, de meglehetősen kátyús szakaszon érjük el az árvízvédelmi gátat.

A gát koronáján jobbra vesszük az irányt, elkerekezünk a gátőrház mellett, majd kicsit több mint 5 kilométer után elérjük a Tassi-zsilipet, ami a Ráckeve-Soroksári Duna-ág vízszintjét szabályozza, illetve lehetővé teszi a hajózást a Duna irányába. Nyáron számos üdülőhajó, csónak és túrakenu számára biztosítja a zsilip a két Dunaág közötti kapcsolatot: a zsilipelés folyamata a hely igazi látványossága. Műszaki érdeklődésű gyerekekkel hosszú időt el lehet itt tölteni, de ha átmegyünk a zsilipen a túlpartra, szerencsére pihenőhelyet és büfét, illetve kicsit távolabb egy halászcsárdát is találunk.

Visszafelé indulva a gát tetejéről, újra élvezhetjük utunk legszebb szakaszát, a szinte érintetlen Duna-ág menti kerékpárút csendes, természetközeli hangulatát. Főleg a városi embereknek nagy élmény a közvetlen kapcsolat a folyóval, bármikor megállhatunk és belógathatjuk a lábunkat a hűs vízbe. Az aszfaltút végénél jobbra fordulunk egy földútra, a Gyála sorra. Előbb egy erdőben, majd hétvégi házak és a gát között haladunk Szigetbecséig. A falu központjában lévő tótól a Petőfi Sándor utca felé folytatjuk utunkat Ráckeve irányába.

Tipp: Szigetbecsén érdemes egy kis időt szánni a Tőzike tanösvényre. A rövid, mindössze 1 kilométer hosszú tanösvény mellett 5 kihelyezett tájékoztató táblán ismerhetjük meg a terület élővilágát úgy, hogy közben egy töltésen és rajta egy kis fahídon is átsétálhatunk a holtág felett.

Visszatérve a tanösvényről jobbra fordulunk az 1800-1900-as években épült tornácos sváb házairól híres Petőfi utcába. Itt szokták megrendezni a húsvét vasárnapi tojásfutást, ami ma is élő hagyomány Szigetbecsén. A Petőfi utca végén, ha balra fordulunk a Makádi úton, a templom után találjuk az André Kertész Múzeumot. A világhírű fotóművész itt töltötte gyermekkora nyarait, és később számos nagy értékű képet adományozott a településnek.

Ha az ellenkező irányba, Ráckeve felé indulunk, akkor a főúton érjük el újra Ráckeve központját, ahonnan a Kossuth Lajos utca vezet vissza a HÉV végállomásához. Ráckevén még érdemes felmenni a Tűztoronyba, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik a környékre, illetve megnézni a Duna-parti sétány mentén a rekonstruált, működő hajómalmot.

Ráckeve