funiQ logo

Telkibánya

A település a Zempléni-hegységben, a Hegyköz területén, a szlovák határ mentén fekszik.

Látnivalók

Az egykori üzemépületben ma az Ipartörténeti Gyűjtemény van, ahol maketten látható az aranybányászat folyamata, a hegység ásványai és kőzetei, valamint a kőedénygyár termékei.

A kis múzeum erdészeti és helytörténeti gyűjteménnyel is rendelkezik, alagsorának késő gótikus, boltíves termében – mely már a XVI. sz.-ban is élelmezési célokat szolgált – ma kávézó működik. Kertjének különleges látványossága az életfa és a bányász (fa) szoborcsoport, de itt található egy szép fekvésű szabadtéri színpad is, melyet a hajdani cserépégető kemence kör alakú alapzatának felhasználásával alakítottak ki.

A magángyűjteményből kialakított vadászati kiállításon trófeák, szakirodalmi gyűjtemény, felszerelések láthatók, a színes tablók a vadak természeti kapcsolatát mutatják be.

A falu XIV. sz.-i, egy őskori földvár területén álló, eredetileg gótikus stílusú templomát a XV. sz.-ban a husziták lerombolták és kettős sánccal körülvéve erőddé alakították át. A félig romos épületet a XVII. sz.-ban a reformátusok újjáépítették, tornya 1892-ből való.

A mellette lévő temetőben „oszlopos-rovásos” kopjafák találhatók, még a legutóbbi időkből is. Itt található D. Menyhért András fejfája is, aki évtizedekig készítője volt e jellegzetes, ún. „beszélő” kopjafáknak. (Formájukról, alakjukról – szöveg rávésése nélkül – leolvasható róluk a  halott neme, kora, családi állapota: házasember, asszony, legény, leány, fiúgyermek, leánygyermek, pártában maradt leány vagy idegen.)

A Hegyi utcában 1997-ben tárták fel a középkori Alexandriai Szt. Katalin-templom és a mellette állt ispotály (kórház) alapfalait. A kis templomot az alapfalak segítségével rekonstruálták (Szt. Katalin-kápolna), 2000-ben szentelték fel.

Az I. sz. Ifjúsági Tábor területén található a nemesércbányászat kapcsán, feltehetően a XV. sz.-ban hajtott Ferdinánd altáró bejárata. Az innen kifolyó langyos, vasoxidos vízre a XIX. sz.-ban kádfürdőt létesítettek, mely az I. világháború után szűnt meg. A mellette lévő gyógyhatású forrás (Köszvénykút) vizét gyógyfüvekkel felmelegítve használták.

Aba Turisztikai Egyesület: 3896 Telkibánya, Nagy út 2/a  Tel.: 30/303-4736; www.abatur.hu

Aranybánya Panzió Családi Öko-Kalandparkja A telkibányai Aranybánya Panzió nem csak az ottani lakókat látja el szabadtéri szolgáltatásaival. A mesés erdei környezetben egy kalandpark rejtőzik, ahol a felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ki van alakítva egy-egy kötélpálya, ahol teljes biztonságban lehet bátorságot próbálni.

Jeges Barlang A jeges barlang igen sok félreértésre ad okot, mivel nem jégtömböket tartalmazó természetes üregről van szó, hanem egy régi aranykutató bányavágatról, amelynek kijáratánál a legmelegebb hónapban is jegesedés, jégcsap képződés észlelhető.

Története

Az Árpád-kori település első említése 1270-ből származik Telki néven. Egy 1431-ben kelt okiratban mint Telukbanya szerepel. Ekkor már egyike volt Felső-Magyarország különböző kiváltságokkal rendelkező bányavárosainak. Az arany- és ezüstérc bányászata a XIII. sz.-ban kezdődött. A bányavárost egy időben „aranygombos Telkibánya”-ként emlegették, mert – a hagyomány szerint – a templomtorony „gombja” is színaranyból volt.

A XIV. sz.-ban Nagy Lajos Telkibányának önálló királyi városi kiváltságot adományozott, de a fénykora igazán Károly Róbert és Zsigmond alatt volt. Az érckészletek azonban a XVII. sz.-ra kimerültek, a bányászat 1880-ban végleg megszűnt.

1825-ben Bretzenheim herceg (az akkori birtokos) – Magyarországon elsőként – egy porcelánmanufakturát hozott létre, az északkeletre húzódó Baglyas-völgyben talált kaolinra alapozva a termelést. A kis „gyár” rövidesen keménycserépgyártásra tért át, később (1907) áttelepült Hollóházára.