A 200 000 lakosú Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, közlekedési csomópont, nemzetközi repülőtere is van. 1950 óta Hajdú-Bihar megye székhelye.

Debrecen megyei jogú város, a Tiszántúl gazdasági, tudományos és kulturális központja. Ősidők óta lakott hely, legelső írásos említése 1235-ből való. A XVI. századtól a kálvinista Róma néven emlegetik a magyarországi reformáció legfontosabb helyszíneként. Híres iskolaváros, egyetemein és főiskoláin több tízezer diák tanul. A Tiszántúli Református Egyházkerület székhelye és római katolikus püspöki székváros is.

Fontos egyetemi város, a Debreceni Egyetem Természet- és Bölcsészettudományi, Orvosi és Agrártudományi Karán, valamint a Református Hittudományi Egyetemen több mint 20 000 diák tanul. A Református Kollégium műemlék Nagykönyvtára félmilliónyi könyvet őriz, köztük ritka ősnyomtatványokat. A Csokonai Színházban 1865 óta játszanak prózai műveket és operát is. A városban több zenekar és nemzetközi hírű kórus működik, kiemelkedő jelentőségű a kétévenként megrendezett Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. A Déri Múzeum a város régészeti és helytörténeti emlékein kívül a Munkácsy-trilógia bemutatásával szerzett hírnevet. Új színfolt a város életében a 2006-ban megnyílt MODEM galéria nagyszabású kiállításaival.

1966 óta minden évben augusztus 20-án sok tízezer látogatót vonz a Virágkarneválon felvonuló színpompás virágkompozíciók sora.

Címere

Debrecen címere 1693 óta kék hadi pajzsban álló bárányt ábrázol, amint az Ó- és Újszövetség két könyvén állva a helvét hitvallást jelképező lobogóra tekint. A pálmafa a terhektől erős várost mutatja, a kitárt szárnyú főnixmadár az állandó megújulást jelképezi, fölötte a ragyogó Nap az isteni gondviselést és erőt.