Kiinduló pontunk a Mókus erdei kirándulóhely, amely a 86-os út mellett Kálócfától délre 1,2 km-re helyezkedik el. A 100 év feletti természetszerű tölgyes-erdeifenyves faállomány között kiépített létesítmény mellett erdészeti üzemi út halad, amely biztosítja a környék (Buda-fenyves) bejárását. A pihenőhelytől nyugati irányba induljunk. (jelöletlen erdészeti út.) A nyugatra induló túra során az első vízfolyás után forduljunk északnak. Földúton több kisebb kanyar után, de mindig északnak és keletnek tartva érjük el földúton Kozmadombját.

A kirándulás olyan területen halad, ahol a megye legapróbb települései - Kozmadombja, Kerkakutas, Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet -helyezkednek el. Itt érintkezik 3 néprajzi tájegység, az Őrség, Hetés és Göcsej.

Ezek a települések sosem voltak igazán nagy lélekszámúak, ezért templomot ritkán tudtak emelni. A hitélet mindennapi tevékenységeit a haranglábak biztosították. Az első haranglábat Kozmadombján láthatjuk (jobbra le kell térni a kijelölt útról). A négyzet alaprajzú, szoknyás, fa harangláb, a település főutcája mentén, szabadon áll. Szoknyáját négy, a talpgerendák végére állított oszlop tartja. A torony törzsét két oszlop alkotja.

Kozmadombjáról murvás út vezet át Kerkakutasra. Kerkakutason a kék jelzésen haladunk, amely a falut elhagyva kereszteződés után egyenesen megy tovább. Hamarosan beérünk Alsószenterzsébetre. Alsószenterzsébet a Göcsej egy apró, elzárt falva. Haranglába szerkezetileg kétoszlopos, talpgerendás és deszkaborítású, zártszoknyás harangláb. A harangtartó két oszlopot ferdetámaszok és kötőgerendák tartják, és érdekessége a szellőzést és megvilágítást szolgáló deszkarácsozat. Az 1914–1918. évi világháború emlékére emelte az alsószenterzsébeti református hitközség 1922-ben.

A kék jelzésen haladunk tovább É-nak Felsőszenterzsébetre. A sokáig csak nehezen megközelíthető település eredetileg szeres beépülésű volt. Az építkezések anyaga fa volt, a néprajzilag értékesebb épületek, tárgyak egy része ma a Göcseji Falumúzeumban látható. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyugat-dunántúli tájegységének ékessége pedig az innen áttelepített, XVIII. század végén épült négyoszlopos, talpas-vázas boronaszerkezetű harangláb. A ma Felsőszenterzsébeten látható építmény anyagában hasonló elődjéhez és 1983-ban épült. A századforduló idején kezdődő téglaépítés emlékét néhány szép, zárt verandájú épület őrzi.

A településről a kék jelzésen, földúton érünk Szentgyörgyvölgy „kógyári” részére. A települést az Őrség déli kapujának tartják. Kógyáron nézzük meg azt a néhány pannon-típusú házat, amely a település egykori gazdagságáról mesél. Az általában téglaépítésű lakóházak a XIX. század végi, XX. század eleji paraszti életforma emlékeit őrzik. A település központjában elhelyezkedő református templomnak az érdekessége a festett kazettás mennyezet (Petőfi Sándor u. 33.). Ez ugyanis a legnyugatabbra és a legkésőbb épült ilyen típusú épület. A templom a népi barokk stílus jegyeit hordozza. A templom mennyezetének kazettáit és a karzatokat három helybéli asztalos: Rákos Ferenc, Szabó Tamás és Szabó János készítette el. A kazettákat és minden más fa berendezési tárgyat az ekkor már 74 éves, Egyházasrádócon lakó Patkó András nyugalmazott tanító, a gyülekezet első iskolamestere (1784-től nyugalomba vonulásáig) festette ki 1829-ben. A szószéket 1830-ban készítették ugyancsak helyi mesterek.

Szentgyörgyvölgyről közúton folytassuk az utat Márokföld felé (DK-i irány). A település központjában áll az 1924-ben épült református harangláb. Korábban teljesen zárt volt a szoknyája, hosszúnyakú kétoszlopos változat talpgerendákkal beton alapokon áll, amit a közelmúltban felújítottak. Ekkor a harang új bádogfedést, míg a harangozó tér cserépfedést kapott. A település határában kalandpark van.

Folytatva az utunkat DK-i irányba érkezünk Nemesnépre. A település az úttól jobbra DNy-i irányba húzódik a Szentgyörgyvölgyi-patak mentén. Az épületek szépsége és a település szerkezete miatt érdemes betérni a településre. A település déli végében áll az 1793-ban épült késő-barokk stílusjegyeket hordozó műemléki fazsindelyes harangláb, a Kerka-vidékre jellemzően támaszgerendákkal. Érdekessége a többi haranglábhoz képest nagyobb magassága és fazsindely anyagú fedése, ami valószínűleg a korábban leégett fatemplomhoz történő hasonlítás eredménye.

A harangláb megtekintése után térjünk vissza a nyugatra tartó bekötőútra. Csesztregre érve pásztorház fogadja a látogatót a falu központjában. DNy-nak tartva végig a Kerka-patak mentén haladva tekintetjük meg a települést. (Északi kitérőt téve a XIII. sz. második felében épült templomot tekinthetünk meg.) A Kerka mentén jelentős területek tartoznak különböző fokozatú természetvédelmi védettség alá. A Kerka-mente Natúrpark területe több tájegységet foglal magába. A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák.

Haladjunk tovább a Csesztreg–Zalabaksa közötti aszfaltos úton (Petőfi Sándor utca). A Cupi-patakot elérve a piros kör, kék kör jelzésen a közúti híd után fordulunk északnak a turistautat követve. A kék kört követve elérkezünk a kiépített erdészeti úthoz, ahol keletnek fordulunk. Átkelünk a Kozma-patakon és hamarosan megérkezünk kiindulási pontunkhoz.

Kálócfa "Mókus" erdei kirándulóhely A Kálócfa melletti "Mókus" erdei kirándulóhelyről két gyalogos és három kerékpáros útvonalat ajánlunk.