Kiindulópontunk a Mókus erdei kirándulóhely, amely a 86-os út mellett Kálócfától délre 1,2 km-re helyezkedik el. A 100 évnél idősebb természetszerű tölgyes-erdeifenyves faállomány között kiépített létesítmény mellett erdészeti üzemi út halad, amely biztosítja a környék (Buda-fenyves) bejárását.

A pihenőhelytől nyugati irányba induljunk (jelöletlen erdészeti út.). A nyugatra induló kirándulás során kétszer találkozunk vízfolyással. Ez a Kozma-patak, amely É-D-i irányú vízfolyás, Kozmadombja település felett ered (valószínűleg innen a név) és Kerkaújfalu után (Csesztreg része) folyik a Cupi-patakba. (A Cupi-patak pedig hamarosan a Kerkába ömlik.)

Az üzemi út elágazásánál a kék kör jelzésen forduljunk délnek balra, majd amikor elérjük a piros kör jelzést, forduljunk jobbra, nyugatnak. Földúton haladjunk Kerkaújfalu felé.

Kerkaújfalu hangulatos kistelepülésére érkezünk, ahol észak felé fordulva szép haranglábat látunk. Kerkai Jenő a ma már Csesztreg községhez tartozó Kerkaújfaluban született 1904-ben. Felismerte, hogy Magyarországon nem elég tanulmányozni és leírni az elmaradott társadalmi viszonyokat, hanem tenni is kell valamit, és elsősorban a kiszolgáltatott parasztság helyzetén kell változtatni. 1935-ben két társával indította el az agrárifjúsági szervezetet, a KALOT-ot (Katolikus Legények Országos Testülete) a szegedi tanyavilágban. A településen Kerkai Jenő szobrát elérve forduljunk az aszfaltos bekötő úton déli irányba, balra Csesztreg felé.

Csesztregre érve középkori kistemplom fogadja a látogatót. A részletformái és az épület arányai alapján a XIII. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric). A keletelt kis templom egyhajós, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel és egyetlen homlokzati toronnyal. A szentélyt egy, a hajóét két-két barokk, feltehetően 1803-ból származó ablak világítja meg. A templom belső freskói a XVIII-XIX. század fordulóján ifj. Dorffmaister István és tanítványai készítették. Stílusa a magyarországi késő barokk festészet utolsó periódusához köthető. A szentély mennyezeti képe – a Hit diadala. Az oltárkép Szent Móricot ábrázolja, vértanúhalálát a kezében tartott pálmaág jelképezi. A templom kulcsa elkérhető a plébánián (Kossuth út 16.), Fülöpné Bánfi Judittól (Kossuth út 21.), illetve Kulcsár Vilmoséktól (Kossuth út 29.).

Folytassuk utunkat dél felé, majd a Kerkát elérve forduljunk az utcában keletre, azaz balra.

Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába. A Kerka-völgy, illetve a vízgyűjtő terület jelentős része erdő és szántó. A Kerka mentén jelentős területek tartoznak különböző fokozatú természetvédelmi védettség alá.

A Kerka-mente Natúrpark területe több tájegységet foglal magába. A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök.

Haladjunk tovább a Csesztreg–Zalabaksa közötti aszfaltos úton. A Cupi-patakot elérve a piros kör, kék kör jelzésen a közúti híd után fordulunk északnak a turistautat követve. A kék kört követve elérkezünk a kiépített erdészeti úthoz, ahol Keletnek fordulunk. Újra átkelünk a Kozma-patakon, és hamarosan megérkezünk kiindulási pontunkhoz, a Mókus erdei kirándulóhelyhez.

Kálócfa "Mókus" erdei kirándulóhely A Kálócfa melletti "Mókus" erdei kirándulóhelyről két gyalogos és három kerékpáros útvonalat ajánlunk.