Kiindulópontunk a Mókus erdei kirándulóhely, amely a 86-os út mellett, Kálócfától 1,2 km-re délre helyezkedik el. A 100 év feletti természetszerű erdeifenyves-tölgyes faállomány között kiépített létesítmény mellett erdészeti üzemi út halad, amely biztosítja a környék (Buda-fenyves) bejárását.

A pihenőhelytől nyugati irányba induljunk egy jelöletlen erdészeti úton.

A nyugatra tartó sétánk során kétszer találkozunk vízfolyással. Ez a Kozma-patak, amely észak-déli irányú vízfolyás, Kozmadombja település felett ered (valószínűleg innen a név) és a Csesztreg részét képező Kerkaújfalu után folyik a Cupi-patakba. (A Cupi-patak pedig később a Kerkába ömlik.) A patak környékén a vizet kedvelő fafajokat is láthatunk: megjelenik a gyertyán és a tölgy.

Sétánkat délnek fordulva folytatjuk a K⟲ (félkör) jelzésen. Itt az első elágazásnál forduljunk délnyugati irányba és a P● követve haladjunk Kerkaújfalu felé. A település előtt érjük el a Cupi-patakot. A vízfolyás közvetlenül a Kerka völgyének északkeleti szélén halad a Kerkával párhuzamosan. Mellékágai közül a Medesi-patak a legnagyobb. Együttes vízgyűjtő területük 164 km².

Kerkai Jenő a ma már Csesztreg községhez tartozó Kerkaújfaluban született 1904-ben, Czinder Jenő néven. A harmincas években vette fel későbbi családnevét, szülőfaluja után. Édesapja (id. Czinder Jenő), vízimolnár volt a Kerka folyó mentén. Felismerte, hogy Magyarországon nem elég tanulmányozni és leírni az elmaradott társadalmi viszonyokat, hanem tenni is kell valamit, és elsősorban a kiszolgáltatott parasztság helyzetén kell változtatni. 1935-ben Farkas Györggyel és Ugrin Józseffel indította el az agrárifjúsági szervezetet, a KALOT-ot, a Katolikus Legények Országos Testületét a szegedi tanyavilágban. A negyvenes évek közepére a KALOT országos viszonylatban is a legjelentősebb szervezetté nőtte ki magát: már 20 népfőiskolája volt, több mint 3000 tagegyesülettel rendelkezett, 229 énekkart, 52 zenekart, 81 sportosztályt működtetett. Évenként több tízezer legény végzett népfőiskolai tanfolyamot. A tagegyesületek több mint félmillió parasztfiatalt fogtak össze.

A településen Kerkai Jenő szobrát elérve forduljunk az aszfaltos bekötő úton déli irányba, Csesztreg felé. Az első földutat elérve keleti irányból hagyjuk el a közutat.

A földutat követve keljünk át a Kerka kissé rozoga hídján és az utat követve tartsunk délkeleti irányba.

Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére, és Muraszemenye térségében ömlik a Murába. A Kerka-völgy, illetve a vízgyűjtő terület jelentős része erdő és szántó, emellett a patak átfolyik Lenti városán és falvakon, mint például Zalabaksán vagy Csesztregen. A közvetlen völgyfenéki területek általában gyepek. A Kerka mentén jelentős területek tartoznak különböző fokozatú természetvédelmi védettség alá.

A Kerka-mente Natúrpark területe több tájegységet foglal magába. Ide tartozik az Őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza (melyet Szlovéniától csak a mesterségesen húzott határvonal választ el), és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55 159 ha. A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök.

A földutat követve legelők mentén kiérünk a Csesztreg Zalabaksa közötti útra, itt a P●, K● jelzésen haladunk északkeleti irányba. A Cupi-patakot elérve, a híd után fordulunk északnak a turistautat követve. A K● jelzést követve elérkezünk a kiépített erdészeti úthoz, ahol keletnek fordulunk. Újra átkelünk a Kozma-patakon és hamarosan megérkezünk kiindulási pontunkhoz.

Kálócfa "Mókus" erdei kirándulóhely A Kálócfa melletti "Mókus" erdei kirándulóhelyről két gyalogos és három kerékpáros útvonalat ajánlunk.