A kistúrához képest alternatív indulási helyszín az egész napos programot tervezők számára a zalalövői Salla Múzeum. Salla (Sala, Salle) valószínűleg illyr-kelta eredetű, ó-európai földrajzi név a Zala folyó megjelölésére. Innen kapta nevét az a település, amely a mai Zalalövő elődje volt a római korban. Mintegy 400 éves fennállása folyamán fontos szerepet játszott a Rába és a Mura folyó, illetve az Alpokalja és a Balaton-vidék által határolt térség történetében. A három teremből álló állandó kiállítás mellett az épület mögött romkert található. A romkertben Salla fő periódusaiból a IV. századi úti állomás nagyobb részlete, és egy II. századi, fürdővel ellátott polgárház helyiségei láthatók. A IV. századi létesítmény méreteire jellemző, hogy falait 270 cm mélyen alapozták, és hogy nincs a mai Zalalövőn ekkora középület, beleértve a templomot és az iskolát is. A romkert mai állapotában ez a hatalmas épület csak félig van feltárva.

A kiállítóteremtől haladunk keleti majd déli irányba a S– jelzés és a K+ jelzésen, amíg el nem érjük a K– jelzést a Zala folyó túloldalán.

Zalalövő Pörgölin nevű településrészén térünk rá a K– jelzésre és a települést elhagyva haladunk Borosán-völgy felé. Borosán-völgy Zalalövő központjától nem túl messze, egy szép bükkös erdőben található. Jó vizű forrása körül a háború után kiépítettek egy szakrális emlékhelyet (amely egyúttal víznyerő helyként is szolgált), hálából, hogy véget ért a második világégés. A völgy mindig kedvelt búcsújáró hely volt, a helybeliek itt tartották a Sarlós Boldogasszony búcsút minden év július másodikán. Ősszel is rendeztek egy búcsút, ezt főként a cigányság tekintette saját ünnepének. A területen több védett, ritka növény- és állatfaj megtalálható (mint ciklámen, tőzike, kockás liliom, kakasmandinkó). Szentkút a K● jelzésen alig 100 méteres kitérő a kéktúráról. A K– jelzésre visszatérve a 86-os utat átszelve Nagyfernekágon keresztül haladunk a K– jelzésen tovább. A településrészen szép fa harangláb található.

• 

• 

• 

• 

A K– jelzést délnyugati irányba követve érkezünk Nagyhegyhez, amely mára elhagyott külterület.

Kb. 1 km séta után érünk a Macskás-forrási pihenőhely közelébe. Jelöletlen erdei földúton közelítjük meg a Babos-erdőben található pihenőt. Erdei gyalogösvényen haladunk északnyugati irányba, hogy visszatérjünk a K– jelzésre.

Kiépített erdészeti úton (K– jelzés) haladunk Kerek-domb felé. A K– jelzés a Keresztúri-patak egyik ága után hagyja el az erdészeti utat és tart nyugatnak a Kecske-part felé. A patak a Zala folyóba ömlő kisebb vízfolyás, amelynek elmocsarasodott völgye izgalmas túraútvonal. A Kecske-part után a K– jelzés találkozik a K+ jelzéssel közel 500 méter hosszan együtt futnak, majd innen keletre fordul a K– jelzés Kustánszeg felé. Ezzel a Göcseji szeg világába érkezik a bakancsos kiránduló. Az út a csemetekert mellett haladva éri el a települést.

• 

• 

• 

• 

A településre beérve a Dózsa György utcánál hagyjuk el a K– jelzést és a Tó utcán végigmenve érjük el túránk végpontját, a mesterséges víztározót, a Kustánszegi-tavat. A tavat 1987-ben alakították ki, Zala megye egyik legszebb részén, a göcseji "szegek" vidékén. A Kustánszegi-tó keleti és északi része kizárólag horgászatra, nyugati része strandolásra alkalmas. Helyben szabadstrand, strandröplabda- és strandkosárlabda pálya, játszótér, piknikező hely található. Minden év augusztusának második hétvégéjén Kustánszegi Napokat tartanak, horgászversennyel, halászléfőzéssel, egyéb sport és kulturális rendezvényekkel.

• 

• 

• 

Zalalövő "Macskás" forrás és erdei pihenőhely A Macskás-forrás a Zalalövőről kiinduló gyalogos túrák kedvelt állomása. Mivel az Országos Kéktúra útvonalának közelében helyezkedik el, gyakran keresik fel a nagyobb vándorkirándulások résztvevői is. Három gyalogos és három kerékpáros túrát ajánlunk, ami érinti a pihenőhelyet vagy innen indul.