„Vasfüggöny” túra – kistúra a Barátság park környékén

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 5,5 km
Össz. emelkedő:  70 m
Össz. lejtő: -80 m
Magasság max.: 215 m
Magasság min.: 165 m

Útvonal: Bödeháza, Barátság park – Szentistvánlak – Z– jelzés – Z▲ jelzés – Riganóci-szőlőhegy (Szlovénia) – „Csikólegelő” – Zsitkóc előtti földút kereszteződése – Bödeháza, Barátság park

  • Túra típusa: gyalogos
  • Ajánlott időszak: kora tavasztól késő őszig
  • Parkolási lehetőség a Barátság park északi oldalán

A közel 1,5 óra időtartamú gyalogos túra szervezhető családi kiegészítő programként, de iskolai osztálykirándulásra is kiválóan alkalmas. A túra során lehetőségünk nyílik a hetési táji értékek és a XX. század történeti eseményeinek (hidegháborús időszak) megismertetésére. A túra a Zöld utak jelzés (fehér alapon nagy Z) mentén járható körbe, és érinti Szlovéniát is.

egykori vasfüggöny-megfigyelőtorony a Riganóci-hegyen
Egykori vasfüggöny-megfigyelőtorony a Riganóci-hegyen Fotó: Kovács Károly

Útvonal

2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki. A park ma is emlékeztet 2004-re, amikor a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült. A parkban kereszt áll a határ tényleges helyén, illetve egy emlékmű a 2004 május 1-i EU csatlakozás időpontjával. Mind a szlovén, mind a magyar oldalon pihenőhelyet alakítottak ki.

EU-s csatlakozási emlékmű a hetési Barátság Parkban
EU-s csatlakozási emlékmű a hetési Barátság Parkban Fotó: Kovács Károly
  • a hetési Barátság Park
    A hetési Barátság Park Fotó: Kovács Károly
  • kereszt a hetési Barátság Parkban
    Kereszt a hetési Barátság Parkban Fotó: Kovács Károly
  • a hetési Barátság park
    A hetési Barátság park Fotó: Kovács Károly
  • interaktív játék a hetési Barátság parkban
    Interaktív játék a hetési Barátság parkban Fotó: Kovács Károly
  • Határtalan madár emlékmű a Hetési Barátság Parkban
    Határtalan madár emlékmű a Hetési Barátság Parkban Fotó: Kovács Károly
  • a hetési Barátság Park a magyar-szlovén határon
    A hetési Barátság Park a magyar-szlovén határon Fotó: Kovács Károly

Utunkat keleti irányba kezdjük Szentistvánlak felé.

Eredeti neve Jósec, amit még a XIX. század végén változtattak Szentistvánlakra. 1935-ben elvesztette önálló település státuszát és Bödeházához csatolták. A kis településrész a hetési falvak jellegzetességeit viseli.

Mit is jelent a Hetés szó? Hetés tájegységi és néprajzi fogalom. A legelterjedtebb vélemény szerint a hetes számnévvel függ össze, tehát Hetés a 7 különböző, „-háza” végződésű falut jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza. Ezek közül Pálháza és Gálháza a török háborúk idején pusztultak el, lakóik a mai Zalaszombatfát alapították. Nyakasháza ma nem lakott vidék, csak dűlőnév őrzi a település 600 éves múltját. A Hetés, mint tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Hetés népe magyar, de nyugaton széles körívben szlovénekkel szomszédos. Délre a Lendva és a Mura közti falvakat szlovén és horvát nyelvterület határolja. Hetés vidéke egészen sík, északkeleti és délkeleti határai viszont dombokon végződnek. Hetés központja a trianoni szerződésig Dobronak (Szlovénia) volt.

a hagyományos hetési kalácsról mintázott fumu-szobor Zalaszombatfán
A hagyományos hetési kalácsról mintázott fumu-szobor Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly
  • Hetési tájbolt Bödeházán
    Hetési tájbolt Bödeházán Fotó: Kovács Károly
  • Hetési Értékek Háza Gáborjánházán
    Hetési Értékek Háza Gáborjánházán Fotó: Kovács Károly
  • Hetés Kapuja pihenőhely Szíjártóháza határában
    Hetés Kapuja pihenőhely Szíjártóháza határában Fotó: Kovács Károly
  • hetési szőttes
    Hetési szőttes Fotó: Bedő Andrea - Hetés Online ©
  • felújított kódisállásos ház Zalaszombatfán
    Felújított kódisállásos ház Zalaszombatfán Fotó: Kovács Károly

Szentistvánlakon a földútnál forduljunk északnak a nagy Z és a Z– turistajelzésen.

A Z– jelzést felváltja a Z▲ nyugati irányba. Itt már a Riganóci-szőlőhegyen járunk. Ezt a területet a magyar–szlovén határ vágja ketté. Nagyobbik fele Szlovéniához tartozik, ma már présházakat, pincéket csak a szlovén oldalon találunk. A hegy magyarországi része egykor Jósechez tartozott. A Riganóci-hegy legmagasabb pontjára a jugoszláv határőrök magasfigyelőt („mafit”) építettek, alatta pedig vasbeton bunkert alakítottak ki. A toronyból szép időben megfigyelhető volt a Lendva-hegy felé húzódó határvonal és a Hetés egész területe.

az egykor a vasfüggönyt kémlelő Riganóci-őrtorony a magyar oldalról
Az egykor a vasfüggönyt kémlelő Riganóci-őrtorony a magyar oldalról Fotó: Kovács Károly
  • pince a Riganóci-hegyen
    Pince a Riganóci-hegyen Fotó: Kovács Károly
  • kilátás a szlovéniai Riganóci-hegyen álló őrtoronyból az egykori vasfüggöny mentén
    Kilátás a szlovéniai Riganóci-hegyen álló őrtoronyból az egykori vasfüggöny mentén Fotó: Kovács Károly

A kilátótól délre folytassuk utunkat a „Csikólegelő” elnevezésű terület mentén. Zsitkóchoz közelebb eső földúton térjünk északkeleti irányba. Hamarosan visszaérünk a kiindulási pontra.

Vissza a pihenőhelyhez

Bödeháza erdei kirándulóhely A Hetés tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Egyik apró falva Bödeháza, szinte a szlovén határon fekszik. Innen indulva ajánlunk három gyalogos és három kerékpáros túrát.

A GO IN NATURE projekt együttműködő partnerei