Bugyi
5000 fős, Pest megyei nagyközségben áll Mária Terézia egykori tábornokának, Beleznay Jánosnak XVIII. századi kastélya. Az épület ad ma otthont a művelődési háznak és könyvtárnak.
Látnivalók
Szent Adalbert-templom
A község barokk római katolikus temploma 1761-1763. között épült.
Beleznay-kastély
Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a műemlék barokk kúria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye. Az átépítések és a bontások miatt eredeti jellegzetességét szinte teljesen elvesztette, ám a település önkormányzatának régi álma volt, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület, amit 2011. novemberére sikerült elérni. Ekkor adták át a felújított Beleznay-kastélyt, amelyben ma a Bessenyei György Művelődési Házat és Könyvtárat találjuk.
Református templom
Egytornyú barokk épület, amelynek alapjait 1801-ben rakták le és 1803-ban szentelték fel.
Szégyenkő
Római kori kőoszlop a református templom kertjében, amelyet a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.
Forster-kastély (ma Vadászkastély)
Az 1890-es évek elején épült úrilak Forster Kálmán tulajdonában volt. Forster Kálmán hatalmas birtokain kezdte meg egy korszerű árutermelő gazdaság megszervezését, amelynek eredményeként egy évtized alatt jelentős változás következett be a művelési ágak területén.
A kastély ma magánkézben van, étterem van benne és szálláshelyként hasznosítják, elsősorban a Bugyin és környékén rendezett vadászati rendezvényekre látogatók részére. Vadászidényben külföldről is számos vadász látogat el ide.
Borzaspusztai templom romjai
Bugyi Nagyközségről Dabas irányába haladva található az egykori Kápolna maradványa. 2014. évben a Katolikus Egyház felújíttatta az épület megmaradó falait, így ma a kápolna falai, és szentélye egyaránt megtekinthető.
-
Zárt kápolna a Borzaspusztai templomnál Fotó: funiQ -
A kápolna belseje Fotó: funiQ -
Borzaspusztai templom romja Fotó: funiQ -
Oltár a Borzaspusztai templomnál Fotó: funiQ -
Kilátás a Borzaspusztai romtemplom környékén Fotó: funiQ -
Szobor a Borzaspusztai templom romjánál Fotó: funiQ -
Borzaspusztai templom romja Fotó: funiQ -
Borzaspusztai templom romja Fotó: funiQ
Egyéb látnivalók: Ürbőn szikes tavak, sajátos madárvilággal, Tájház
Története
Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur (a szláv eredet nem valószínű) személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje). 1446-ban Bud néven szerepelt, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő.
1395-ben az Irsai, az Istvánházai Szentiváni és a Szentiváni Sáfár családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és még az 1690-es összeírásban is az elpusztult helységek között szerepelt, csak a szatmári békekötés után, a falu akkori földesura Beleznay János telepítette be újra. 1728-ban a helység már betelepült, amelyet "Sig. Bugyiense 1728" körírattal ellátott régi pecsétje is igazol. Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét. Ebben a gyülekezet azonban nem sokáig élhetett a szabad vallásgyakorlattal.
1761-ben a reformátusoktól a templomot elvették és a katolikusoknak adták át. A reformátusok csak 1782-ben kezdték ismét nyilvánosan gyakorolni istentiszteletüket.
1754-ben birtokosai Kovács Antal, Beleznay János, Rodl György és Emődy Mátyás voltak. 1773. szeptember 12-ére gróf Beleznay Miklós református egyházi gyűlést hívott egybe a helységbe, mely a dunamelléki református egyházkerületben a konventi gyűlések tartását elhatározta és szervezte. 1773. okt. 11. Vattay Pál és társai Mária Terézia elé terjesztik az országos jelentőségű ág. evangélikusok bugyi conferencia végzését, a protestáns egyházak üldöztetésének felszámolására, amelyre csak a királynő halála után került sor. 1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.
A település nagyobb birtokosai voltak: a XVIII. században a Beleznay család, gróf Beleznay Miklós, majd később a báró Bánffyak, báró Vay Miklós és gróf Vay Ábrahám.