A soproni parkerdő legnépszerűbb kirándulóhelye, és ma már a Tűztorony mellett a város másik jelképe a pompás panorámát kínáló Károly-kilátó.

A 398 méter magas Károly-magaslat és a kilátó neve is Romwalter Károly soproni nyomdász, lapkiadó emlékét őrzi. A soproni Városszépítő Egyesület tagja, emellett lelkes kiránduló Romwalter Károly saját költségén építtetett fa kilátót a Váris-hegyen 1876-ban, amelyet később az egyesületnek ajándékozott. Önzetlen tevékenysége iránti tiszteletből nevezték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak.

Az időjárási változásai hamar nyomot hagytak a kilátón, amely az 1890-es évekre igen rossz állapotba került. Megjavítani túlzottan drága lett volna, ezért a Városszépítő Egyesület 1896-ban pályázatot írt ki egy új, kőből épült kilátó terveire. A pályázók közül Schiller János tervét választották ki, aki egy kőből épült romot ábrázoló menedékházat tervezett, ahonnan lépcsőn lehetett volna feljutni a kilátótoronyba. A Királytornyot a király születésnapján avatták volna fel, ám ez a kilátó sosem épült meg. Eleinte azért húzódott az építkezés, mert adomány gyűjtésére volt szükség, később pedig azért, mert ebben az időben ment csődbe az Építőbank, ahol a kilátóra összegyűlt pénzt tartották. Így aztán, mivel kő kilátó építésére nem volt pénz, 1902-ben új, fa kilátót építettek a Károly-magaslaton. Ez a kilátó több mint 30 éven át látta vendégül a kirándulókat.

A kőből épült kilátó megépítése azonban továbbra is tervben volt, és az 1930-as évekre sikerült megteremteni az építéshez szükséges anyagi feltételeket is. Az 1933-ban kiírt pályázatot Winkler Oszkár építőmérnök nyerte meg, az ő tervei alapján épült fel 1936-ra a ma látható Károly-kilátó. 1959. december 23-tól kezdve, az új tévétorony megépültéig itt működött a soproni tévéadó, eközben azonban kilátóként is tovább üzemelt. 2010-ben emléktáblát helyeztek el a kilátó falán, amely az első TV-adó berendezés eredeti helyszínét jelöli.

A terméskő borítású, 23 méter magas kilátón belül kopott falépcsősor vezet, tetejére vas csigalépcsőn juthatunk fel, belépőjegyünk megváltását követően. A kétszintes tetőteraszról szemkápráztató panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, Kópházára, Nagycenkre és a Soproni-hegység vonulataira, igazán szép időben pedig akár az Alpokalja-hegyeinek (pl. Schneeberg, Rax) hófödte hegycsúcsait is megcsodálhatjuk.

1999-ben a Károly-kilátó első emeleti szobájában állandó kiállítást nyitottak „Botanikus szentély” néven, amelyet járva megismerkedhetünk Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán botanikusok munkásságával és a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeivel. 2002-ben újabb tárlat nyílt a kilátóban: az „Elődeink voltak” című állandó emlékkiállítás Roth Gyula és Csapody István munkásságát mutatja be az épület második emeletén.

A kilátó szomszédságában fa játszótér, ingyenesen használható mosdó és a 2016 őszén nyílt Kőhalmy Tamás Erdészeti és Vadászati Múzeum várja a kirándulókat. Az ingyenesen látogatható múzeumban megismerkedhetünk az erdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával. A háromszintes épület alsó szintjén büfét és egy modern, audiovizuális eszközökkel felszerelt 50 férőhelyes tantermet találunk, ahol a parkerdő jellegzetességeit mutatják be. A középső szinten az élővilágát ismerhetjük meg, míg a második emelet a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékával foglalkozik.

A Kőhalmy Tamás Erdészeti és Vadászati Múzeum nyitvatartása megegyezik a szomszédságában található Károly-magaslati kilátóéval.

A Károly-kilátó és a Kőhalmy Tamás Erdészeti és Vadászati Múzeum nyitva tartása

• Januárban és februárban: 9 - 16 óra között
• Márciusban: 9 - 17 óra között
• Áprilisban: 9 - 18 óra között
• Májustól augusztusig: 9 - 20 óra között
• Szeptemberben: 9 - 19 óra között
• Októberben: 9 - 18 óra között
• Novemberben és decemberben: 9 - 16 óra között

A kilátó és a múzeum gyalogosan és autóval is jól megközelíthető. A parkolótól aszfaltozott út vezet fel a kilátóig.