Nemzeti Színház
A Nemzeti Színház az ún. Milleneumi Kulturális Központban, a Rákóczi híd pesti hídfőjénél, a Művészetek Palotája mellett található. Tervezője Siklós Mária. A színház építése 2000. szeptember 14-én kezdődött el, és a gyors kivitelezésnek köszönhetően 2002. január 2-án már megkezdődtek a színházavató előadás próbái. A megnyitóra 2002. március 15-én került sor, a színház első nézői Madách Imre Az ember tragédiáját nézhették meg Szikora János rendezésében.
A színház épülete funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központja a 619 férőhelyes nézőteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. Mindkét oldalon lépcső vezet föl a különböző szintekre, a gyalogos közlekedést két panoráma felvonó egészíti ki. A földszint nézőtér alatti területén a ruhatár található, az első emelet a büfé szintje, míg a második és harmadik emeleten a gyönyörű panorámát csodálhatjuk meg.
A színház belsőépítészetében a domináns színek a kék, az arany és a bronz, jellemző a természetes anyagok használata, mint pl. a mészkő, a gránit, a fa, a gyapjú és az üveg. A nézőtéri falfestés "stucco venetiano" technikával készült. A stúdiószínház előcsarnokában egyedi tervezésű üveg padlómozaikot csodálhatunk meg, míg csarnokának falait üveg- és aranymozaik berakás díszíti.
A főbejárati homlokzaton a kilenc múzsa szobra látható, míg a tizennégy dombormű a magyar színjátszás nagy alakjait, Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolják.
A színház főbejárata előtti tér hajóorrszerűen nyúlik egy mesterségesen kialakított vízfelületbe. Egy-egy legendás szerepükben megörökített, egész alakos szobrot kapott az ezt övező szoborkertben Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre, míg a park bejáratánál Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a közönséget.
A Duna-parton két külön építmény terül el, az egyik egy sövényből nyírt labirintus, a másik egy zikkurat, amely külsejével Bábel tornyára utal, az épület belsejének hét terme pedig a Kékszakállú herceg várát idézi fel.
Elérhetőség
- Cím: 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.
- Tel.: +36 1 476 68 00 (központi telefonszám)
- E-mail: szervezes@nemzetiszinhaz.hu (az Andrássy út 28-ban található szervezési osztály és jegyiroda e-mail címe)
- Web: www.nemzetiszinhaz.hu
Nyitvatartás
- Előadásokon kívül és a próbarendhez igazítva előzetes bejelentkezés alapján van lehetőség csoportok számára vezetéses látogatásokra minimum 15 maximum 50 fő számára. Jelentkezni írásban, az alábbi elérhetőségek valamelyikén lehet:
- E-mail: latogatas@nemzetiszinhaz.hu
- Fax: +36 1 215 8783
-
Szobor a Nemzeti Színháznál Fotó: funiQ -
A Nemzeti Színház szoborparkja, háttérben modern irodaházak Fotó: funiQ -
A Nemzeti Színház főbejárata előtti tér Fotó: funiQ -
Gobbi Hilda szobra a Nemzeti Színház előtti szoborparkban Fotó: funiQ -
A Melocco Miklós tervezte kapuszobor a Nemzeti Színház előtti szoborparkban Fotó: funiQ
Története
Magyarországon a hosszú évtizedek során több épület is helyt adott a mindenkori Nemzeti Színház társulatának.
A Nemzeti Színház első épületét egy Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatti) telken kezdték építeni 1835-ben, és 1837. augusztus 22-én nyitották meg Pesti Magyar Színház néven - a Nemzeti Színház nevet csak 1840-ben kapta meg. 1875-ben a színházépületet átalakították és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mert tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, emiatt 1913-14-ben le is bontották.
Eközben, mivel meghiúsult az új színház megépítése, a társulat számára „átmenetileg” (56 évre) a Blaha Lujza téri Népszínházat bérelték ki. 1965-ben ez az épület is az eredeti Nemzeti Színházéhoz hasonló sorsra jutott: mivel az épülő metró - állítólag - statikailag meggyöngítette, felrobbantották a színház épületét. Ekkor került a Nemzeti Színház társulata átmenetileg a Nagymező utcába, a mai Thália Színház épületébe, majd innen hosszú évtizedekre a Magyar Színház épületébe költöztek a Hevesi Sándor térre, ahol 2000 szeptemberéig maradtak.
A Nemzeti kérdése a Blaha Lujza téri épület lebontása óta napirenden volt, az új épület helyét első körben a Felvonulási téren jelölték ki, azonban az erre érkezett pályaművek közül nem választottak első helyezettet, sőt az építkezés meg sem kezdődött 1985-ig, de akkor se jutottak tovább néhány fa kivágásánál.
1988-ban új helyeket jelöltek ki az építkezésnek, egy Várbeli helyszínt és az Erzsébet teret. A legtöbb pályázó az utóbbi helyszínt dolgozta fel, azonban 1990-ben a költségvetés helyzetére való tekintettel a kivitelezés nem kezdődhetett meg.
A történet 1996-ban folytatódott, amikor létrejött az új Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda, akik az 1989-es második helyezett munkáját ajánlották megvalósításra annak gazdaságossága miatt. A munka el is kezdődött az Erzsébet téren 1998 márciusában, amit az új kormány leállított ugyanazon év szeptemberében, és új helyszínt jelölt ki, mivel a kulturális miniszter indoklása szerint a belvárosi Erzsébet tér környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felelt meg a célnak.
1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda Schwajda György miniszteri biztos vezetésével, ami Siklós Máriának adott megbízást a tervezésre először a Városligetbe, majd a jelenlegi helyszínre. Némi vitát és huzavonát követően (főleg a Budapesti Építész Kamara tiltakozott többek között a pályáztatás hiánya miatt) végül is ez a koncepció valósult meg, és 2000-ben megkezdődött az építkezés.
Schwajda György 2010-ben bekövetkezett halála után 2015-ben ő is szobrot kapott a színházat övező szoborparkban az új Nemzeti Színházért tett szolgálataiért.
Túraajánlatok
Egyetemek és parkok a Duna két partján Az egyetemi negyedtől a Kopaszi-gátig tartó rövid, de annál tartalmasabb túra a lágymányosi és a ferencvárosi Duna-partok patinás városképét járja végig, miközben rengeteg érdekes épületet ismerünk meg, és többször is keresztezzük a Dunát.
