Szeged vendéglő (volt Gebauer-kávéház)

A ma a Bartók Béla út 1. szám alatt álló lakóház története az 1900-as évek elején kezdődik.

A XVIII. század végén, amikor még csak a Gellért Gyógyfürdő elődje, a Sárosfürdő létezett, állt egy földszintes, nádtetős épület nagyjából a tér közepén, a Sinel vendéglő, amelyet tulajdonosáról, Sinel Rezsőről neveztek el.

Szeged vendéglő
Szeged vendéglő Fotó: funiQ

A Sárosfürdő a Sinel vendéglővel együtt akkor tűnt el, amikor 1894-ben a főváros hozzáfogott a Ferenc József híd építéséhez, majd a tér rendezéséhez és a Gellért rakpart kiépítéséhez. Az új híd tengelyébe eső, többnyire földszintes épületeket elbontották és ez várt a Duna-parton a Rudas fürdőig húzódó viskókra is.

Szeged vendéglő homlokzata
Szeged vendéglő homlokzata Fotó: funiQ

1903-ban Müller Ignác Lajos, illatszergyáros- és kereskedő rendelte meg a ma látható, háromemeletes, sarokkupolás bérház terveit. A kész épület pedig valószínűleg már a következő év végén elkészült. Az 1910 körül a Szent Gellért térről készült képeken ez az épület már büszkén tör a magasba, a szintén elkészült Műegyetem CH épületével és az Eraviszkusz-házzal együtt, míg a Gellért Szálló telke ekkor még üresen állt. A Gellért Hotelt 1911-ben kezdték el építeni és csak 1918-ban vehették birtokba a látogatók.

1910 környékén az akkori Fehérvári út 1-ben (ma Bartók Béla út 1. szám alatt) már működött a Gellért Kávéház, amelyet a korabeli fényképen látható Gebauer, és mellette a Gellért Kávéház felirat jelez a Kemenes utcai homlokzat alján.

Szeged vendéglő a Kemenes  utca felől nézve
Szeged vendéglő a Kemenes utca felől nézve Fotó: funiQ

Az első Gebauer-kávéházat Gebauer József nyitotta a Sas utcában az 1800-as évek második felében. Tucatnyi gyermeke közül hárman, unokáig közül négyen követték a vendéglátó szakmában. Egyik unokája, Gebauer József 1909-ben eladta a Ferenc körút és az Üllői út sarkán álló kávézóját és Budára települt, a Gellért szálló mellé. Új kávéháza a Gebauer, majd 1914-től a Gellért nevet viselte. Gebauer József gyermekei több hasonnevű kávézót is nyitottak.

Az ifjabb Gebauer a kávéházat kétszintessé alakíttatta, az emeleti lakásából egy kis ablakon figyelte imádott kávézója életét. A Gellért Kávéházat a kor neves mérnökei, tanárai, festői és szobrászai egyaránt látogatták. Itt írta verseit Somlyó Zoltán, és itt írta egyik asztaltól a másikig sétálva Tersánszky Józsi Jenő a "Legenda a nyúlpaprikásról" című kisregényét. A pincerészben Gebauer Béla megnyitotta a Kakasfészek Éttermet, ahol engedély nélküli tánczene és cigányzene szólt. A Hadik ellenfelének is tekinthető Szent Gellért téri kávézó 1949-ig működött.

Szent Gellért tér egyik sarki épülete, aljában a Szeged Vendéglővel
Szent Gellért tér egyik sarki épülete, aljában a Szeged Vendéglővel Fotó: funiQ

Ma az épületben egy, az elődjéhez hasonlóan nevezetes étterem működik, ez a Szeged vendéglő. A turisták körében igen népszerű vendéglő a hazai- és a nemzetközi konyha kedvelt ételei mellett ínycsiklandó halas fogásokkal is várja a vendégeket. Esténként hangulatos cigányzenével és igényes folklór-műsorral várják a betérőket.

Túraajánlatok

Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.

Felfedezőtúra a 4-es metró nyomában A 4-es metró átadásával kiderült, hogy lehet elegánsan, szép tereken áthaladva is utazni a felszín alatt. Az újbudaiak nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legjobb alkotásaiban, hiszen a nyomvonal 5 állomása is a kerületet szeli át. Túránk során körülnézünk az állomások felszínén is.