Külső-Kelenföldi Református templom
A Budapest Külső-Kelenföldi Református Egyházközség 1950-ben alakult, Kelenföld akkor még kevéssé lakott részén, a Kelenföldi pályaudvar környékén élő reformátusok számára.
Az egyházközség „ismertetőjegye” az Ildikó tér mellett álló meghökkentő megjelenésű templom. Szabó István Ybl-díjas építész készítette el a templom terveit és vezette le a kivitelezést 1979-1981 között. A '30-as években épült panelházak ölelte telken épült templom egy, a föld síkjára 45°-os szögben megdöntött hatszög alaprajzú épülettömb.
Az épület teteje polikarbonát táblákkal fedték be, amelyek természetes fényt engednek be az imahelyre. A templomba lépve egyből feltűnik a világos, modern belső tér acél rácsos szerkezete, amitől az ember egy hókristályban érezheti magát. A szószék lábazatát királykék csempe borítja és ugyanezzel fedték be a mögötte lévő falat is.
A látványos épület tetején, nagyjából 16 méteres magasságban rézből készült buzogányforma jelképezi a betlehemi csillagot, ami a református templomok toronydísze.
A főbejárattól jobbra három rozsdamentes acélcső szimbolizálja a Szentháromságot. Ez a Bartha Zsuzsa tervezte alkotás egyben a templom haranglába is, a csövek egyben elektromos működésű harangcsövek.
A templomot 2009-ben teljes körűen felújították.