A magyar ipartörténet során számos olyan vállalat működött a XX. században, amely találmányaival, termékeivel világhírűvé vált – ilyen volt az 1924-ben felépült Fehérvári úti Gamma Műszaki Részvénytársaság is.

A finommechanikai és optikai eszközökre való, egyre fokozódó igény kielégítése céljából alapította meg a Gamma Műveket 1920-ban Braun Zsigmond kereskedő, László Arthur gépész-, és Dréger Károly elektromérnökkel. A céget később Juhász Zoltán és Juhász István testvérpár vette meg, akik komoly szaktudással és kiváló gépekkel előállított ipari műszerekkel tették sikeressé a vállalkozást. Eleinte főleg építészeti és gépészeti eszközöket készítettek, többek között szintezőket és teodolitokat. A két századmilliméter pontosságú tolómérőik még Németországban is kelendő árucikkek voltak.

Az 1930-as évektől a honvédség is felfigyelt a termékek minőségére – ekkortól kezdték el gyártani a Szabó Sándor-féle légvédelmi készülékeket, a precíziós mechanikai készülékeket és a Rezsny Kálmán-féle vasúti sebességmérőt. A földmérő műszerekből hatalmas raktárkészletet halmoztak fel, így hamarosan megkezdődhetett Budapest új geodéziai felmérése. Az igazi üzletet a Magyar Királyi Honvédség újrafegyverzése jelentette.

A háborús időszakban az üzem egyik leghíresebb terméke az akár tíz kilométer távolságban is használható fénytelefon volt. Éjjel az emberi szem számára láthatatlan infravörös fénnyel működött, így a rádióval ellentétben nem lehetett lehallgatni. A Gamma Művek másik kelendő terméke a lőelemképző – egy mechanikus számítógép – volt. Feltalálásáig a lőelemeket, légvédelmi ágyúk magassági és oldalirányú adatait a tisztek kézzel, logarléccel számolták ki, ez azonban a repülőgépek sebességének és repülési magasságának növekedésével már túl lassú módszer volt. Mire tüzet nyithattak volna, a gépek régen messze jártak.

Budapest ostroma után egy ideig szemüveglencséket is gyártottak, ezután pedig megkezdték a Duflex, Kinga, Pajtás nevű fényképezőgépeket gyártani. Később a Gamma Műveket államosították, és számos új termékkel jelentkeztek – az 1960-as évektől a Központi Fizikai Kutatóintézet együttműködésével ipari automatikákat és nukleáris mérőműszereket is gyártottak.

Az 1950-es években a Gamma Művek fő profilja a katonai műszerek készítése volt, majd az olajkutatás tevékenységét is végezte a vállalat. Szíriában nemcsak műszereik, hanem az üzem szakemberei is nagy sikert arattak. Azonban az elektronika rohamos terjedésének következtében a finommechanikai műszergyártás veszített jelentőségéből, így az 1980-as évek elejétől kezdve a vállalat termékeinek népszerűsége nagy mértékben csökkent.

A Gamma Művek állami vállalat felszámolása után, 1993-ban alakult meg a GAMMA Műszaki Zártkörűen működő Részvénytársaság. A Gamma Művek szakmai szakmai utódaként kezdetben a nukleáris műszergyártás profilt vitte tovább. A 2000-es évek elejétől a gyár ismét növekedésnek indult, ezért 2008-ban átköltözött a IX. kerületi Illatos útra. A Respirátor Zrt., amelynek telephelyére költözött a GAMMA – és partnerként dolgozott a GAMMÁval együtt – 2015-ben beolvadt a GAMMA Zrt.-be.