A Kőérberki szikes rét – másik nevén a Keserűvíz-forrás – Budapest egyetlen szikes pusztája, amely növény- és állatvilága védelme érdekében fővárosi védelem alatt áll. A rét a Budaörsi repülőtér és az Egér út környékén található, és bár látszólag elhanyagoltnak, kihasználatlannak tűnik, azonban a talaját és az élővilágát tekintve egyedülálló térség.

A Kőérberki szikes rét keletkezésének körülményei eltérnek az alföldi szikesekétől – a környékbeli dombokról lefolyó, szulfátban gazdag vizek párolgása teremtette meg a körülményeket a kialakulásához. A szikes réten található keserűvíz-források az őrsödi források közé tartoznak.

A több mint negyvenkét hektáros terület egykori tulajdonosa 1862-ben ásatott itt egy kutat, amelynek a vize annyira keserű volt, hogy nem lehetett meginni. Saxlehner András posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, melynek következtében felismerte a víz értékes ásványi tulajdonságait. Ezután kiépítette a forráskutak környékét, és Hunyadi János néven forgalomba hozta a nátrium- és magnézium-szulfát tartamú keserűvizet, amely mára a hashajtó gyógyvizek közül a legismertebbé vált. A források szulfáttartalma feltehetőleg a néhány méteres mélységben található, finoman elszórt pirit szemcsék bomlásából származtatható.

A szomszédos telkeken kitermelt vizet mások Ferencz József néven hozták forgalomba, ugyanis az itteni, hat-nyolc méter mélyen található, glaubersós ásványvízkészlet nemzeti kincsnek számít. Ezek az ásványvizek tulajdonképpen talajvizek, ezért bármely felszíni szennyezés fokozottan veszélyezteti a minőségüket és felhasználhatóságukat. A vízbázis érzékenységére való tekintettel a keserűvíztelepek vízvédelmi védőterülettel vannak körülhatárolva, amely területekhez különböző korlátozások vannak érvényben.

A szikes rét fennmaradásához az emberi tájhasználat is hozzájárult – a rétet egykor tehenekkel és kecskékkel legeltették, valamint kaszálással tartották karban. Ennek következtében a rét nem cserjésedett el, és facsoportok sem alakultak ki. A rétre jellemző értékes sziki növénytársulás a talajvízben feldúsult ásványok hatásának köszönhetően jelent meg. A mára megmaradt társulások átalakulása folyamatos – a rétet a kiszáradás fenyegeti. A felszíni vizeket összegyűjtő árokrendszer miatt egyre mélyebbre került a talajvíz, ezáltal csökkent a felszíni só koncentrációja. Napjainkban már megindult a cserjésedés és a spontán erdősülés, amely azonban a megfelelő területkezelés alkalmazásával még visszaszorítható.

A Kőérberki szikes rétet 1982-ben védetté – természetvédelmi területté – nyilvánították. A terület a nagyközönség számára a kutak és a növényzet védelme érdekében nem látogatható. A fővárosi védelem alatt álló terület környékére a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2014-ben ismeretterjesztő sétát szervezett az érdeklődők számára.

A helyi jelentőségű természeti terület napjainkban a Főkert Nonprofit Zrt. gondozása alatt áll.