Kaposvár
Somogy megye legnagyobb települése az ország délnyugati részén fekszik, a Balaton és a Dráva által határolt területen.
Látnivalók
„Somogyország fővárosának” arculatát eklektikus lakóházai határozzák meg, közöttük egy-egy barokk, klasszicista és szecessziós műemlék idézi a régmúlt időket.
A DOROTTYA-HÁZ, a XVIII. századi későbarokk stílusú épület eredetileg tiszttartói lakás volt. A XIX. században bővítették és emeletet építettek rá klasszicista stílusban. Hangulatos az udvara és egyedi megoldású, fából készült emeleti verandája.
Az ARANYOROSZLÁN Kaposvár város első patikája, 1774-ben barokk stílusban épült. A XIX. század második felében romantikus stílusban átalakították. A földszinti boltíves helyi ségekben értékes patikabútorokkal berendezett gyógyszertár működik.
VASZARY JÁNOS SZÜLŐHÁZA: A festő lakóháza a Zárda utca legszebb klasszicista épülete.
A volt NEMZETI ISKOLA, a város első iskolája klasszicista stílusban épült „A haza kis polgárainak” felirattal. Földszinti része már a XVIII. században állt boltozatos osztálytermeivel.
A volt VÁRMEGYEHÁZA Kaposvár legjelentősebb műemléke, a magyar klasszicizmus kiemelkedő alkotása. A homlokzati timpanon alatti „A közjónak” felirat utal az épület rendeltetésére.
A RIPPL-RÓNAI VILLA Kaposvár híres szülöttének – Rippl-Rónai József festőművész – lakóháza, ma emlékmúzeum. A XVIII. századból származó barokk eredetű épület 20 904 m2-es parkban áll. A lakóház és a kerti ház – az egykori műterem – a festő bútorait, tárgyait, festményeit őrzi.
A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ a korai vasbeton építészet kiváló alkotása, 1912-ben szecessziós stílusban épült. Mozgalmas tömegformálása impozáns, architektúrája különösen szép.
A SZENNAI FALUMÚZEUM nádfedeles parasztházai korhű berendezésükkel egy elmúlt világ hangulatát idézik.
SZENTJAKABI MONOSTORROM: a bencés monostort 1061-ben alapította Atha v. Otto somogyi ispán. Az ásatások során román stílusú kolostort és templomot, valamint XIV–XV. századi gótikus, nyolcszög alaprajzú temetőkápolnát tártak fel. Egykori kerengőjében szép román kori és gótikus bordaprofilok láthatók.
A város gyógyhatású termálvize, szépen kiépített uszodája és strandja várja az idelátogatókat.
Kaposvártól néhány km-re egy mesterséges halastó, a DESEDA partján kempingezhetnek és strandolhatnak a pihennivágyók. Kiépített kerékpárút köti össze a várossal.
A lovaglás szerelmesei Várdán, Somogyaszalóban és Gálosfán hódolhatnak e nemes sportnak. A PATE Lovasakadémiáján évente kerülnek megrendezésre nemzeti és nemzetközi díjugrató, díjlovagló, fogathajtó és lovastornaversenyek.
A várost leginkább megmozgató események a Farsangi mulatságok, Tavaszi Fesztivál, Kaposvári Nyár és az Őszi Napok rendezvényei méltán országos hírűek.
Története
Kedvező földrajzi adottságai miatt az emberi élet nyomai már az őskortól fellelhetők. A román kor idején Zselicszentjakab az ország egyik leggazdagabb apátsága, a terület gazdasági és kulturális központja lett. A város névadó várának már csak a helye ismert.
Az első okleveles forrásokban Rupulvár, Rupulújvár és Újvár néven szerepel. Mai elnevezése a XV. században jelent meg először. „Kaposwyvar” (Kaposújvár) alakban.
1555-től 130 évre török kézre került, majd a visszafoglalt vár a hozzátartozó uradalommal együtt az ország leghatalmasabb főúri családja az Esterházyak birtoka lett. Az Esterházy uradalmi központ gátolta Kaposvár terjeszkedését, ezért a város 25 katasztrális holdat a hercegi épületekkel együtt megvásárolt.
Az 1800-as évek végétől kezdődött Kaposvár tervszerű városrendezése Németh István polgármester idején. A vasút és közútépítés a megyeszékhelyet bekapcsolta az ország ipari, kereskedelmi vérkeringésébe. Két főközlekedési út (a 61-es és a 67-es) szeli át és a Budapest–Gyékényes között közlekedő nemzetközi gyorsvonat egyik fontos állomása.