A Hosszúréti-patak, más néven Kő-ér Újbuda egyetlen természetes vízfolyása, nevét az eredési helyének közelében húzódó nagy lapályról, illetve a Kőérberek városrészről kapta. A patak Dél-Buda és környéke csapadékvizeinek egyik elvezetője. A Torbágyi-erdőben ered, táplálja a Törökbálinti-tavat, majd a XI. kerület és Budafok érintésével a Csepel-sziget északi részénél torkollik a Dunába. Mellékág csatlakozik bele Budakesziről, Budaörsről, Törökbálintról és Diósdról. A patakba torkollik Budaörsnél a Budakeszi-árok.

114 km²-es vízgyűjtő területe van, ami főként a Budakeszi- és Budaörsi-medence kistájakon terül el. A viszonylag kicsi vízgyűjtő alapvetően vízhiányos, ám nagy esőzések idején jelentősen megnövekszik a patak vize, ami a 2000-es években még többször áradást és a part menti házakban lakók ideiglenes kitelepítését jelentette.

A patak útja hol talajba vájt természetes mederben, hol betonágyban, szűkebb-tágabb keresztmetszetben és a legkülönbözőbb rézsűk által határolva változatos élőhelyeken vezet keresztül. Budapest határától az eleinte fűzzel és nyárral szegélyezett enyhén kanyargós szakasz a Tóváros előtt kiszélesedik, itt alakították ki 2005-ben a patak felduzzasztásával a Kána-tavat, ami ma közkedvelt horgásztó.

A mocsári növényzetre jellemző fajok, a héjakút mácsonya, a mocsári aszat, a mocsári tisztesfű, a réti füzény, a borzas füzike, valamint a tavi sóska és a mocsári zsurló gyakori partján. Az állatok közül mocsári béka illetve varangy fajok nagy számban fordulnak elő. Tőkés réce családokat és zsákmányra leső szürke gémeket mindig láthatunk itt. Kőérberektől lefelé a patakmeder beszűkül, a torkolat felé beton műtárgyak között folyik.