Szent Angyalok-templom (Gazdagréti templom)
1983-ban kezdődtek meg a Gazdagréti lakótelep építési munkálatai, és 1989-re fejeződött be a házgyári elemekből álló panelek megépítése. Az 1990-es években a helyi lakosok kezdeményezésével indult el a római katolikus Szent Angyalok-templom kiépítése és a plébánia létrehozása.
1989-ben először a közösségi házban kezdődtek el a katolikus szentmisék, majd ebben az évben, Advent első vasárnapján megalakult a katolikus közösség főpásztori engedéllyel, amely a későbbi plébánia alapja lett. 1990 márciusában ünnepélyes keretek között került sor a templom alapkövének letételre, és ezután évekig a hívek saját erejéből, apránként épült a templom. Ez év szeptemberétől a vasárnapi szentmisék a Mechatronikai Szakközépiskola aulájában kaptak otthont. Paskai László bíboros 1991-ben a Lourdes-i Szűzanya megjelenésének ünnepén önálló lelkészséggé alakította át a katolikus közösséget.
A tervezett épületegyüttessel a szakrális feladat mellett kulturális, karitatív, többféle közösségi valamint temetkezési szolgálatot kívántak ellátni. Az első templomtervet Makovecz Imre készítette 1991-ben, azonban nem kapta meg az építési engedélyt. Pár évvel később, 1994-ben Koppányi Imre terveire adták ki az építési engedélyt – ekkor kezdődött el az építkezés, azonban anyagi források hiánya miatt a templom nem készült el teljes egészében. 2002-ben a részben elkészült templomot Paskai László bíboros, prímás, érsek áldotta meg.
Erdő Péter bíboros főpásztor 2009-ben a lelkészséget plébániai rangra emelte. Több mint tíz évvel az építkezések leállása után, 2013-ban lehetőség nyílt a templom és plébánia épületegyüttesének továbbépítésére. Tervezője és első építtetője dr. Lipp László atya volt, aki szervező lelkészként szolgálta a lelkészséget.
László atya 1990-től lett a gazdagréti katolikus egyházközösség életének elsődleges szervezője. László atya volt a templom megálmodója – az építkezésben is nagyon sokat segédkezett építésvezetőként, emellett szükség esetén ő szállította a teherautójával a hiányzó építési anyagokat. László atya készítette a templom freskóit, valamint a lobogók képeit is.
Az atya közismert volt szokatlan újításairól. Gyermekkora óta nagy focidrukker hírében állt, és aktívan űzte is ezt a sportot. Ő szervezte meg és vezette a papi labdarúgó csapatot, valamint a lakótelepi gyermekekkel is sokat focizott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében házakat vásárolt, ahová minden nyáron táborozó gyerekeket vitt le egy Ikarus busszal, amelyet ő maga vezetett. Az atya légi esküvőket és temetéseket is szervezett, emellett megszervezte a tábori lelkészséget is. Honlapján az általa tartott szentmiséket közvetítette, vasárnapi üzeneteit pedig egy emelt díjas telefonszámon lehetett meghallgatni – a hívással a gazdagréti templom építését támogatták a telefonálók. László atya többek között a televízióban, rádióban történő szereplése által lett közismert – még a Gazdagréti lakótelep életét bemutató, Szomszédok című sorozatban is láthattuk, és saját műsora is volt a Magyar Televízió kettes csatornáján. A "média-pap" szentelte fel az index.hu 2000-es években megújult címlapját. Olyan pap volt, akit nemcsak az országban, hanem a külföldön élő magyarok körében is sokan ismertek.
László atya hosszú betegeskedés után, 2009-ben 62 évesen hunyt el, de neve az évek során szorosan összefonódott a gazdagréti temploméval. László atya halála után Dr. Szederkényi Károly Miklós atya folytatta a plébániában a lelkipásztori munkát és a templom építését.
A templom épületének kialakítását íves falak, szabálytalan alaprajzú helyiségek, ferde síkú födémek, gyakori szintkülönbségek jellemzik. A meglévő alapozás kiegészítése után következett a vasbeton szerkezet megépítése, majd térlefedésként az acél, valamint rétegelt-ragasztott faszerkezet elhelyezése. Az épületben a különleges hatású, misztikus terek dominálnak – a templom jellegzetes tornyát üveglapok borítják, amelyek a fény energiáját hasznosítják. A kristálytorony, tetején az angyalokkal, a fényt és a szeretetet kívánja jelképezni. Emellett a templom épületében a karitatív, kulturális, egészségügyi és kegyeleti szolgálatra is alkalmas terek is helyet kaptak a liturgikus funkciók mellett. A központi, illetve legnagyobb helyiség a templomtér és a hozzá tartozó szentély.
A templom keresztelő kápolnájában Máder Indira textilművész műalkotása, az „Élet Vize” oltárkárpit-triptichon található. A központi elem mellé később felkerültek az oldalszárnyak is, így a mű teljessé vált. A főoltár díszítésének céljából 2016-ban Marko Rupnik atya és húsz fős művészcsapata mozaikokat készített, amelyeket a római műhelyükből szállítottak Budapestre. A főoltár mozaikja Krisztust ábrázolja, körülötte pedig a Szent Őrangyalok és gyermekalakok láthatók. Krisztus mellett a megdicsőült Szűzanya és Keresztelő Szent János alakja látható. Szederkényi Károly atya, a Szent Angyalok Templomának vezetője szerint a mű hozzájárulhat, hogy a templom egyfajta zarándokhellyé váljon.
Az újjáépült templom felszentelését Erdő Péter bíboros atya vállalta el. Az ünnepségre 2016 október elsején kerül sor, amely így szorosan kapcsolódik majd a templom búcsú ünnepéhez, amely a Szent Őrangyalok ünnepén (október 2.) van. Október első két napján a helyi egyházközség legnagyobb ünnepei ily módon összefonódnak.
A plébánia zarándokutakat is szervez az érdeklődők számára. A templom a szakrális tevékenységei mellett kulturális rendezvényeknek is otthont ad – alkalmanként irodalmi esteket, dicsőítő koncerteket is szerveznek, amelyeken bárki részt vehet. 2015-ben elindult az interneten az Apostol tv, amelyen a plébánia szentmiséit közvetítik.
További információk elérhetők a plébánia hivatalos honlapjain:
Túraajánlatok
Szomszédokkal a Rupp-hegyre A kirándulás során érintjük a '90-es évek legnépszerűbb sorozatának, a Szomszédoknak forgatási helyszínét, a különcségeiről ismert László atya templomát, a barokk Szentháromság szobrot és persze Budapest két fontos és különleges természetvédelmi területét: a Rupp-hegyet és az Ördög-ormot.