A Fertő-táj egyik legkülönlegesebb műemléke a kismartoni mesterséges kálvária-hegy, és a hozzá tartozó barokk épületegyüttes.

A Kálvária-hegyet a lanzendorfi kálvária alapján Felix Niering ferences barát tervezte. Az alapkövet 1701-ben tették le, és 1707-re tíz kápolna és tizennyolc oltár el is készült. A folyosóval összekötött kápolnákban több mint 200, fából faragott életnagyságú szoborral jelenítik meg a stáció jeleneteit. A passióút érdekessége, hogy a kápolnákat összekötő folyosók részben a mesterséges domb belsejében, részben a szabadban vannak. A kálvária csak alapszerkezetében hasonlít előképére, méretével nagyban meghaladja azt.

A kálváriához kegykápolna is tartozik, amelyben a Grosshöfleinből hozott, 1711-ben felszentelt kegyszoborot helyeztek el. Ezt a Mária-szobrot Michael Filser készítette a svájci Einsiedeln Mária kegyszobrának mintájára. A karján a gyermek Jézust tartó Madonna szobrot az 1707-es kuruc gyújtogatások óta külön tiszteletben részesítik, ugyanis a csodával határos módon megmenekült. A katolikus zarándokhellyé vált kápolnához angyalszobrokkal övezett lépcsőn lehet feljutni.

A kálváriához szorosan kapcsolódik a Hegyi-templom, közismertebb nevén Haydn-templom. A templom 1715 és 1803 között I. Esterházy Pál herceg tervei alapján épült. Haydn 1761-ben érkezett Kismartonba, és az itt eltöltött évtizedek során szoros kapcsolatot alakított ki a templom zenészeivel - külön a számukra is miséket, és a templomban a mai napig található olyan orgona, amelyen maga Haydn is játszott.

A zenészt a templomban levő Haydn-mauzóleumban helyezték végső nyugalomra.