A XIX. században a rohamosan fejlődő főváros pesti oldalán rengeteg reprezentatív építkezés indult útjára. Ennek a megújulásnak az igénye miatt írtak ki 1871-ben a Budai Várnegyed déli lábánál fekvő terület rendezésére is egy tervpályázatot, amelyet Ybl Miklós nyert meg. A tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült fel a Várkert Bazár, amit a Vár Duna felőli lezárásaként építettek.

Az épület az évek során más-más funkciót látott el. Kezdetben kereskedelmi szerepet töltött be, később kiállítások, műtermek, iskolák helyszínéül szolgált. A II. világháború alatt jelentős károkat szenvedett, ami miatt lezárták az épületet, és 1957-61 között állították csak helyre. 1961-ben a Budai Ifjúsági Park költözött az épületbe, különböző koncertekkel színesítve a főváros kulturális életét. Sajnos az épület állapotának folyamatos romlása miatt a területet lezárták.

Ebben a több mint 350 méter hosszú épületben eredetileg helyet kapott egy impozáns díszkert is, amelyet díszkutak, grották színesítettek. Az épületegyüttes közepén egy szimmetrikusan elhelyezkedő, szerpentinszerűen kialakított díszlépcső kapott helyet, két oldalt egy-egy pavilonnal. A pavilonok másik oldalán egy árkádsor helyezkedik el, melynek külső oldalát lakóházak zárták.

A Világörökség részét képező épület bekerült a világ száz legveszélyeztetettebb épülete közé, így került sor a 2013 nyarán kezdődő felújítására. Törekedtek arra, hogy a felújított épületek hűek maradjanak az eredeti Ybl-tervekhez, nem csak nagy vonalakban, hanem apró részleteiben is. A rekonstrukcióhoz korabeli fotók, levéltári dokumentumok nyújtottak segítséget. Az első szakaszban az Ybl által tervezett épületegyüttes készült el, a második szakaszban pedig egy multifunkcionális rendezvénytermet, egy mélygarázst és az eredeti budavári királyi kertek hangulatát idéző udvart valósítottak meg.

A megnyitó óta rengeteg rendezvénynek, koncertnek, kiállításnak, családi programnak és vendéglátóhelynek adott otthont a Várkert Bazár.