Az ösküi Kerektemplom "frissen" fehérre meszelt hengerfalával és félgömb alakú tetejével, ahogy évszázadok óta áll a domb tetején, a túlélés szimbóluma is lehetne: átvészelte a középkort, túlélte a törököket, visszatért az enyészetből, és még az sem rendítette meg, amikor 1872-ben megnyitották a Székesfehérvár-Veszprém vasútvonalat, és ehhez pont a templomdombot kellett félbevágni.

A Bakony lábánál, közel a Balatonhoz az egyik legrégibb hazai templomot találjuk, ami nem csak kora, de körformája miatt is egyedülálló. Bár építésének pontos idejét nem ismerjük, művészettörténészek a XI. századra teszik a keletkezését.

A korai román stílusú, Árpád-kori körtemplom (rotunda) tehát nagyjából ezer éve áll ezen a sziklás dombocskán. Hogy érzékeltessük ezt a beláthatatlannak tűnő időt, a templomot akár Szent István vagy Szent László király is láthatta, azaz ilyen távlatból szemlélve szinte egyidős a magyar állammal. Építésének oka István király egyik ismert rendelete lehetett, amely szerint minden 10 falunak kellett építenie egy-egy templomot.

Eredetéről sokáig megoszlottak az elképzelések, van, aki szerint egy római őrtorony állt a helyén, és annak az alapjait használták fel később. Egy szintén elterjedt elképzelés szerint az épület az egykor Öskün állt Újlaky-kastély öregtornya lehetett. De a legismertebb tévhit a templom kapcsán az, hogy egy török időkből származó mecset lenne. Erre utal a XIX. századi felújításakor a bejárat felé került tábla szövege is, sokan ezért máig mecsetnek hívják a középkori templomot, ami egyébként a Mecset utcában található, ezek szerint nem véletlenül.

A Kerektemplom legátfogóbb kutatására és restaurálására 1976-ban került sor Koppány Tibor vezetésével, ekkor tárták fel az épület építésének szakaszait is, ami alapján ma már elfogadott tény, hogy a templom az Árpád-korban épült. Ekkor derült ki az is, hogy a hajó nem szabályos kör alakú, inkább ovális, hajójának átmérője 7 méter. Téglával vegyes kőfala alul egy méter vastagságú, felfelé enyhén keskenyedik. Külseje valószínűleg lényegesen eltért a mai állapotától, és arról végképp semmit sem tudni, hogy a belső falait mi díszítette.

Az biztos, hogy a szentélyhez kapcsolódó kis sekrestye még nem létezett, nagy valószínűséggel a XV. században építették hozzá. A templom teteje kúp alakú, csúcsos lehetett, egy kis, fából készült harangtoronnyal középen.

1543-ban a falut elpusztították a törökök, az elnéptelenedett vidéken a Kerektemplom is hosszú ideig romosan állt. A XVIII. század elején az új birtokosok, a Zichyek felvidéki szlovákokkal népesítették be Ösküt, akik újjáépítették a templomot; eredeti, csúcsos teteje helyett ekkor kapta a kupolás fedést. Felszentelésekor kapta a Szent Kereszt Megtalálása egyházi nevet.

A Kerektemplomot 1847-ig használták az ösküi római katolikusok, ekkorra kinőtték az épületet. Miután 1843-47 között felépült az új plébániatemplom, a Kerektemplom kápolnaként funkcionált tovább.

1878-ban Sztáray Antal gróf és felesége, Batthyány Franciska grófnő felújíttatták az akkor már elhanyagolt állapotú kápolnát. Ennek emlékére került a bejárat fölé a tábla, amin tévesen török mecsetként említik az épületet.

Nem csak a templom hosszú életű, hanem úgy tűnik, körülötte is lassan változtak a dolgok. A templom körül a középkortól egészen 1754-ig működő temető volt. Érdekesség az is, hogy a körtemplom XV. századi kulcsát 1909 óta a Veszprémi múzeumban őrzik.

1999-ben a műemlék felügyelőség kívül-belül felújította a kápolnát, 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát is elkészült.

Bár idegenforgalmi szempontból éppen kiesik sokak látóköréből, megéri betervezni a programba ezt a Bakony déli lábánál fekvő kis települést. A Balatontól egy kis kitérővel könnyen eljuthatunk Ösküre, Veszprémtől pedig negyed órára van kocsival, a 8-as út mentén. Ha pedig vonattal járunk erre, semmiképp ne felejtsünk el kinézni az ablakon, hogy legalább egy pillantást vessünk erre a különleges, majd' ezeréves kis templomra.