A Víztorony tövében épült, 3000 néző befogadására alkalmas Margitszigeti Szabadtéri Színpad az ország egyetlen állandó szabadtéri színpada.

A lakosság kedvelt kirándulóhelyén, kedvenc parkjában, a Margitszigeten már a XX. század elején szerettek volna létrehozni egy színházat. 1906-ban például Forgács Antal színigazgató egy nyári színkör építését tervezte a szigeten, ám ezek a tervek meghiúsultak.

1918. nyarán nyílt meg a Margitszigeti Színkör, amely 2 hónappal később már Margitszigeti Színház néven játszott. Ez a vállalkozás azonban a következő év őszére megbukott, a színház épületét is lebontották. Az 1920-as években több szabadtéri színházi előadást is tartottak a szigeten, ám ezek rendszertelen fellépések voltak.

1938-ban épült fel – a Szegedi Szabadtéri Játékok példájára – a víztorony lábánál egy folyamatos működésre alkalmas szabadtéri játszóhely, ennek terveit Kaffka Péter készítette el. Ez az építmény 3500 néző befogadására alkalmas nézőtérrel rendelkezett, a színpadot ősfák és természetes növények vették körül. Eső esetén a közönség a víztorony köré épített hat méter széles, száz méter hosszú fedett sétány alá húzódhatott. Az új színház első előadásán a Nemzeti Színház társulata adta elő William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát.

Habár a II. világháború a színháznak sem kedvezett, mégis ebből az időszakból származik a legnagyobb sikerük: Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének sikere egyedülálló a színpad történetében, 1943. július 21. és szeptember 14. között ötvenszer játszották, és egyszer sem mosta el az eső. 1944 nyarán azonban már nem tűzték ki a Víztorony tetejére az előadásokat hirdető zászlót. A háború pusztítása a Margitszigetet sem kímélte, a szabadtéri színpadot lebombázták.

1949 nyarán nyitották meg az újjáépített szabadtéri színpadot, amely ekkor 3700 nézőt tudott befogadni. Az újjáépítés során modernizálták a világítás- és hangtechnikát, zenekari árkot a jobb hangzás érdekében fával burkolták, a füves színpadra mobil táncparkettet készítettek.

1952–1962 között a Magyar Állami Operaház nyári játszóhelye volt a margitszigeti színpad, a műsoron főként operák, daljátékok és balettek szerepeltek. Mivel a nyári előadások nem igényeltek új díszleteket és jelmezeket, a magyar operajátszás történetében egyedülálló módon teljes költségvetésüket megtermelték, amely csak a közönség töretlen érdeklődése mellett volt lehetséges. 1962-ben azonban már nem voltak kíváncsiak a nézők az évek óta játszott darabokra, így 1963 és 1965 között nem is tartottak előadást a színpadon.

Miután az ekkorra leromlott állapotú Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1964 őszén a Fővárosi Tanács tulajdonába került, elkezdték annak felújítását. Az akkori tervek szerint 2-3 év alatt építettek volna fel egy 3000 férőhelyes, kagyló formájú nézőteret, nagyobb színpadot és egy iroda-öltöző-díszlettárat. Az újjáépítéshez szükséges összeg azonban nem állt rendelkezésre, így egy bizottság megállapította, hogy felújítással és rendszeres karbantartással a színpad továbbra is üzemben tartható. 1965. júniusában nyitották meg újra a színházat, magyar nyelvű előadásokkal a magyaroknak és eredeti nyelvű darabokkal a külföldieknek.

Az 1960-as években bemutatták a színpadon a Pécsi Balett előadásában a Három táncjátékot, ifj. Johann Strauss A denevér című operettjét, Mozart A varázsfuvola című operáját, Puccini Pillangókisasszonyát és még számos darabot.

A korábban csak részlegesen felújított színpad az 1980-as évek elejére teljesen tönkrement, ezért új színpadot építettek, kényelmesebbé tették a nézőteret és megnagyobbították a büfét. A munkálatokkal egyidejűleg a Víztorony külső felújítását is elvégezték.

Az 1984-ben újranyitott színpadon láthatták a nézők Bizet Carmen című operáját és Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjét is, számos egyéb előadás mellett.

1986-ban Koltay Gábort nevezték ki a Margitszigeti Szabadtéri Színpad élére. Az új igazgató új műfajú előadásokat is felvett a színpad repertoárjába, így a nézők egyre több rockoperán, rockoratóriumon, musicalen vehettek részt. Még ebben az évben műsorra tűzték a Rock Színház előadását, a Jézus Krisztus szupersztár című rockoperát, amelyet Szikora János rendezett.

1990-es években bemutatták Verdi két operáját A trubadúrt és a Rigolettot, az Attila, Isten kardja című rockoperáját, Bródy János István, a király című művét.

A 2000-es években a Margitszigeti Szabadtéri Színpad adottságainak – óriási játszóterület és a közel háromezer fős nézőtér – megfelelően a látványra is építő, a műfaj nemzetközileg elismert művészeit felvonultató opera- és musical-előadásokat, zenés színházi produkciókat, tánc- és show-műsorokat mutatnak be. A saját produkciókat rendszerint kőszínházi partnerekkel, társulatokkal együttműködve hozzák létre, így annak ellenére, hogy a nyári szezonban csak három-négy alkalommal tudták ezeket műsorra tűzni, az előadásokat a partnerszínházak tovább játsszák.

Fennállásának 75. évfordulója alkalmából 2013 tavaszán elkezdődött a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Víztorony kétéves rekonstrukciója, amelynek során helyreállították a Víztorony homlokzatát, ez egyúttal díszkivilágítást is kapott. A szabadtéri színpad nézőteret is felújították, a székeket újakra cserélték. A színpad fölé új tető került.

2013. augusztus 20-a jelentős esemény volt a színpad életében: Erkel Ferenc István király című operáját az 1885-ös ősbemutató óta először a szigeten láthatták a nézők eredeti formájában, nagyszínpadi rendezésben.