Magyarország és a Föld legnagyobb természetes, fürdőzésre alkalmas termál tava a Hévízi-tó. A 4,4 hektáros, 38 méter forrásmélységű tavat ásványi anyagokban, kénben és rádiumban gazdag, bő vizű forrás táplálja. Az innen eredő vízhozamnak hála a teljes tó vize kicserélődik 72 óránként.

A hévízihez hasonló, annál nagyobb tavat találunk Új-Zélandon, ennek azonban túl magas a hőfoka ahhoz, hogy fürödni lehessen benne. A Hévízi-tó vizének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron ennél nagyjából 10 °C-kal melegebb.

A termál tóban pihenve érezhetjük annak finoman masszírozó erejét. Ez annak köszönhető, hogy a víz egyrészt lassan forog balról jobbra, másrészt a meleg víz felfelé tör, lenyomva a hideg vizet, így egyfajta fel-le mozgást is végez.

A tó fenekét 1–3 méter vastagságban növényi és ásványi eredetű, gyógyhatású iszap borítja, amelyet a gyógyítás folyamatában fel is használnak. A víz mozgásszervi betegségeknél fejti ki jótékony hatását, de ivókúra formájában is hasznosítható, javítja az emésztést.

A tó egzotikus növénye a tündérrózsa, vagy ahogy a köznyelv hívja, a tavirózsa. A trópusi vidékről, Kelet-Indiából származó növény meghonosítása 1898-ban kezdődött, és a meleg vizű Hévízi-tóban jó életfeltételeket talált.

A tó egyik különlegességét télen csodálhatjuk meg: ekkor ugyanis a meleg víz miatt vastag páraréteg lebeg a tó felszíne fölött. A pára megmaradása leginkább a tavat körülölelő véderdőnek köszönhető, hiszen ez óvja a vizet a kihűléstől és az erős szelektől. A meleg levegőnek a belélegzése is jótékony hatású: pihenteti a megfáradt hangszálakat.

A romkerthez hasonló római korból származó történelmi emlékek bizonyítják, hogy a Hévízi-tavat már közel 2000 éve ismeri és használja az ember – habár régen főként a bőr megmunkálásához, annak páholásához volt szükségük a meleg vízre. Emellett számos legenda szól a tó vizének csodatévő, gyógyító erejéről, amelyek közül némelyik a római korba, mások a török időkbe visznek el bennünket.

A Hévízi-tónál kezdték el elsőként alkalmazni dr. Moll Károly súlyfürdős találmányát, amelyet a már az i.e. V. század környékén is használt húzásos gyógyászati technikára alapozott az orvos. Ennek során a gerincoszlopot megnyújtják, és ebben a helyzetben lehetővé válik a porckorongok eredeti, egészséges állapotának visszaállítása.

A Hévízi-tavon a fürdőfejlesztést I. Festetics György kezdte meg 1795-ben. Elsőként fürdőtelepet hozott létre a termál tó mellett, amelyet eleinte csak a helyiek használtak, később azonban, ahogy a tó mind ismertebbé vált, egyre több, messze földről érkezett gyógyulni vágyó keresett fel. A 2010-es évekre Hévíz hazánk második leglátogatottabb városa lett a turisták körében.

A Festetics családtól 1905-ben Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába került a fürdő bérleti joga, aki folytatta a megkezdett fejlesztéseket. Ennek eredményeképpen a hévízi Tófürdő hamarosan országos hírre tett szert.

Az utóbbi évtizedekben a fürdő fejlesztéseinek során felújították a régi fürdőépületeket, és új épületekkel, épületrészekkel bővítették a Tófürdőt. A kor modern igényeit kielégítő szolgáltatásokkal is bővült a fürdő kínálata: az újonnan épült parti épületekben élménymedencét, szaunákat, masszázsklinikát, kezelőket alakítottak ki, emellett egy háromszintes fogadóépületben sóbarlang, jégfürdő, hidroterápia, iszapkezelések és számos egyéb szolgáltatás várja a pihenni, gyógyulni vágyókat.

A Festetics Fürdőház előtt találjuk Hévíz egyik HeBi állomását. A bicikli kölcsönzéshez szükséges kártyát a sétálóutcán lévő Tourinform Irodában tudjuk beszerezni, kaució ellenében. A kártyák aktiválásához minden esetben elkérik a személyes adatokat, ezért vigyünk magunkkal egy személyazonosító okmányt.

A Hévízi-tó fölösleges vizének nagy részét a Hévízi-lefolyó vezeti el, amelyen akár kenuval is leevezhetünk. A szervezett túrák a Hévízi-tó déli árapasztó zsilipjétől indulnak, ahonnan háromfős kenukban eveznek le a résztvevők Fenékpusztáig. A közel 10 km-es evezés tündérrózsák között vezet, zsilipeken és hidakon át, esetenként egy kis madárlest is tartalmaz mielőtt elérné a végállomást.