Bedegkér
A dombok övezte kis község a Liszt-rajongóknak lehet ismerős, a híres zeneszerző gyakran látogatott ide.
A belső 'Somogyországban' lévő zsákfalu a Balatontól délre, Somogy és Tolna megye határán fekszik. Mai formájában 1939-ben jött létre Bedeg és Magyarkér községek egyesüléséből. Bedegkér az 1950-es évekig Tolna megyéhez tartozott, azután 'átkerült' Somogy megyébe. A legközelebbi város a 13 km-re északra lévő Tab.
A községhez három külső terület is tartozik: keletről a Mecsek - melynek saját kis kápolnája van -, nyugatról és északról pedig Rózsás és Kér veszi körül.
A község fénykorát az 1850-es években élte. 1854. június 13-án a plébániát Liszt Ferenc unokatestvére, Veczkó Antal vette át. A kifinomult ízlésű, művelt és lelkiismeretes pap minden tudását és kapcsolatát igénybe vette a községért. Egyszer a naki kántorral énekes könyvet szerkesztettek. Az énekek szövegét ő maga dolgozta át, míg a zenei részt elküldték az akkor épp Vatikánban tartózkodó Liszt Ferencnek, aki átdolgozta és néhány javítást eszközölt rajta. 1866. január 25-én e szavakkal küldte vissza Bedegre: "Fogadja Főtisztelendőséged alázatos unokatestvérétől őszinte nagyrabecsülésének és ragaszkodásának biztosítékát".
Liszt Ferenc gyakran vendégeskedett Bedegen. Korabeli emlékek szerint a templomban az első padban ült, és mindig buzgón imádkozott. Unokatestvére halála után is ellátogatott ide, és a plébános vagy a kántortanító vendége volt. Veczkó Antal plébános szülei idősebb korban költöztek fiúkhoz Bedegre. Az anya, Liszt Borbála - a zeneszerző nagynénje - 1855-ben, az apa Veczkó Alajos 1861-ben halt meg. Nemsokára követte őket szívbaja miatt fiuk is 1869. július 20-án. Azóta közös sírban nyugosznak a bedegi temetőben.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szentháromság-templom A falu római katolikus temploma Bedeg településrész központjában található. 1754-ben barokk stílusban épült, 1910-ben alakították át mai formájára. Gyakori vendég volt a településen és templomában Liszt Ferenc. A templomkertben helyi védettségű szobrok találhatók.
Mecseki kápolna A Mecseki kápolnaként ismert barokk stílusú épület tetején egy fa harangláb áll.
További látnivalók: evangélikus templom, út menti kőkeresztek, Liszt Borbála (Liszt Ferenc nagynénje) síremléke a bedegi temetőben.
Története
A Bedegkérről szóló első írásos feljegyzés 1274-ből származik, amely szerint a veszprémi püspök visszahelyezte Bedegi Genezt a nemesek közé. A Tolna megyei bíráknak szóló, 1319-ben készült okirat Károly Róbert utasítását tartalmazza, válaszként Bedegi András panaszára. A település akkor a veszprémi püspöké és a helyi köznemeseké volt. Az 1542-es adókönyvben már a Nyári család neve is feltűnt. A família jelentőségét Nyári Pál alapozta meg, aki I. Ferdinánd szolgálatában emelkedett bárói rangra, és jelentékeny birtokokat kapott haditetteiért. A hódoltság idején Bedeg a koppányi szandzsákhoz tartozott. A mind jobban elnéptelenedő faluban – templomát a török földig lerombolta – az andocsi jezsuiták szervezték a hitéletet.
A XVII. században a település az Esterházyak birtoka volt. 1701-ben Esterházy Pál herceg azzal bízta meg Tót György bedegi lakost, hogy magyarokat telepítsen a faluba, hároméves adómentességet ígért, a későbbiekre pedig pénzzel megváltható tizedet. Az új lakók 1729-ben fából templomot építettek, oldalait sárral tapasztották, falát fehérre meszelték. 1796-ban az uraság szőlőterületet adott a letelepedőknek, később azt Ruzsateleknek nevezték el.
1742-re tehető Kér benépesülése 12 evangélikus tót családdal, akik hamarosan tanítási és harangtartási engedélyért folyamodtak, bár utóbbit nem kapták meg. A településnek a XVIII. század végén már volt tanítója, aki a jegyzői feladatokat is ellátta.
Bedegen 1815-ben készült el a téglából épített templom, a század közepén pedig két malom is épült. Ekkorra a Nyári vagyon is az Esterházy család kezébe került. A község plébánosa Vetzkó Antal lett – Liszt Ferenc rokona – aki egyházi dallamokból írt szerkönyvet a római katolikus kántorok számára. Az énekeket még napjainkban is hallhatjuk a templomokban.
A századfordulót követően számos egylet és szövetkezet alakult, elsőként a gazdakör, a Hangya- és tejszövetkezet, majd a lövész- és a leventeegyesület. Tótkér az elmagyarosodás eredményeként 1907-ben Magyarkérre változtatta nevét. 1925-től kezdték el betelepíteni a községhez tartozó Csabapusztát. A XX. század első harmadában iskola, községháza és kövesút épült (a közlekedést könnyítette Kánya felé). 1939-ben Bedeg és Magyarkér kisközségeket nagyközséggé egyesítették.
1945 elején egy amerikai B17-es Liberátor bombázó kényszerleszállást hajtott végre Bedeg nyugati határában, Egres közelében. Csodálatos berendezéseit, alkatrészeit már a nyárra teljesen széthordták a gyűjtők. Helyi szóbeszéd szerint akkoriban szinte minden házban található volt valamilyen emléktárgy a repülőről.