Szorosad
A település a Somogy-Tolnai-dombsághoz tartozik, a Koppány-völgy északi oldalán fekvő dombra épült. Vasútvonal nem halad át a községen, autóbusszal azonban könnyen megközelíthető.
A település hét utcából áll, a lakosság létszáma a XIX. századi adatokhoz képest harmadára csökkent. Intézménye nincs a falunak, a gyerekek Törökkoppányba járnak óvodába és iskolába.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent József-templom A egyhajós, római katolikus templomot 1900-ban építették. Kertjében keresztek és egy II. világháborús emlékmű látható.
Helytörténeti Gyűjtemény A helytörténeti gyűjtés a környék néprajzi és történeti emlékeit vonultatja fel, és a volt iskolaépületben tekinthető meg.
I. világháborús emlékmű Az I. világháborús emlékoszlopot az elesett helyi katonák tiszteletére állították.
Története
Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említette először Zorosad nevét, később a dömösi prépostság birtokolta a területet.
A török hódoltság idején a koppányi agáé volt, később elnéptelenedett a falu. A török kiűzése után a veszprémi püspökség szerzete meg a birtokjogot. A XVIII. század végén 17 jobbágyháztartást jegyeztek fel, emellett 15 német fiatal kezdett bele itt a szőlőművelésbe.
A községet 1804-ben már jelentős településként tartották számon, 1850-ben 395 német ajkú lakosa volt. 1750-ben hozták létre a katolikus népiskolát, eredeti katolikus templomát 1835-ben építették.
Szorosad 1866-ban tejesen leégett, ám a károkat a lakosság gyorsan helyreállította. A XX. század elején már 400-nál is többen lakták a községet, a helyi svábok pedig megőrizték identitásukat. Ennek jele, hogy 1940-ben megalapították a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportját.
1945 januárjában az oroszok 19 nőt és 7 férfit hurcoltak el malenkij robotra. A lakosságcsere során 17 családot telepítettek ki, helyükre felvidéki magyarok kerültek.
A termelőszövetkezet 1950-ben szerveződött, később az újjáalakult téesz a törökkoppányival egyesült. Abban az évben közös tanácsot hoztak létre Kárával, amely húsz év múlva a Törökkoppányi Közös Tanácshoz csatlakozott. Akkoriban akadt meg a falu fejődése, s a lélekszám is visszaesett.
Önállóságát a rendszerváltással szerezte meg. 1990-től öt éven át saját jegyzősége volt, majd a Törökkoppányi Körjegyzőséghez csatlakozott.