Miklósi
A község Külső-Somogyban, a Kapoly-Törökkoppány közötti út mentén fekszik. Vasútja nincs, autóbusszal lehet eljutni a legközelebbi városokba, Tabra és Siófokra.

A község 6 utcájában 120, vezetékes ivóvízzel ellátott családi ház áll, az utak 90 százaléka burkolt.
1990 nyarán létrejött a Miklósi Ifjúsági Egyesület azzal a céllal, hogy feltárja és ápolja a falu hagyományait, kulturális rendezvényekkel erősítse a faluközösséget. Rendszeresen megtartják a sváb bált, a szüreti és a búcsúi mulatságot, amelyeken újból felcsendül a hagyományos fúvószene, járják a polkát, a cepedlit és a vansteppet.
Túraajánlatok
Látnivalók
Keresztelő Szent János-templom Az épület a korábbi, szűknek bizonyult temploma mellé, a falu legmagasabb pontjára épült 1893-ben, és a veszprémi püspök szentelte fel. Mária-képe és a Csapody-címer még az előző templomból maradt hátra.

I. világháborús emlékmű Az I. világháború helyi áldozatainak emléket állító oszlop a plébánia előtt található.
Egyéb látnivalók: Szentháromság-szobor, pincesor, temetőkápolna, kerekes kutak
Története
Első okleveles említése 1332-37-re tehető, a XIV. század végén Kárával együtt a Karai család birtokában volt. 1436-ban Alsó-Miklósi és Felső-Miklósi néven is szerepelt. A következő évtizedben a Perneszi család is birtokossá vált a területen. A falu határában lévő Perneszipuszta a középkorban mezőváros, sőt, egyházas hely volt. A mai Miklósi község elődje a határbeli Ráctemető-dűlőben volt, a török megszállás alatt azonban elpusztult.
A hódoltság után a földesúr először magyar és szlovák telepeseket hívott. Az 1700-as évek első felében német telepesek érkeztek Mainzból és Pfalzából. 1849-ben a községnek 677 német lakosa volt. A község a törökkoppányi körjegyzőséghez tartozott.
1945. január 21-én a szovjetek 13 embert vittek malenkij robotra. Hazatérve sokukra várt kitelepítési parancs, helyükre a felvidéki Naszvadról és Peredről érkező magyarokat helyezték el.
1950-ben alakult meg a községi tanács, két év múlva létrejött a Vörös Csillag Termelőszövetkezeti Csoport.

1990-ben megalakulhatott a község saját önkormányzata. 2001. március 15-étől Bedegkérrel alkotott körjegyzőséget egészen 2013-ig, amikor a Törökkoppányi Körjegyzőséghez csatlakozott.