funiQ logo

Kára

Somogy megye egyik elrejtett kis községe a kevesebb mint 100 fős Kára. A csodás természeti környezetben, dombok ölelésében fekvő településről származott Karai László budai prépost, Mátyás király alkancellárja. Karai a XV. második felében, Rómában ismerkedett meg Hess Andrással, és rögtön felismerte az akkoriban újdonságnak számító könyvnyomtatás jelentőségét.

1471-ben Hess elkísérte a prépostot Budára, ahol létrehozták az első magyar nyomdát, sok európai országot megelőzve ezzel - az összes költséget Karai fizette. Itt készült 1473-ban az első magyar nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum (Budai Krónika), amelynek előszavában Hess megemlíti Karait: így örökítve meg a Káráról elszármazott tudós embert.

útmenti kereszt

Túraajánlatok

Látnivalók

Krisztus Király templom A kárai római katolikus templom alapkövét 1947-ben tették le, a következő évben pedig már el is készült a Krisztus Király templom. A templom oldalában találjuk a helyi I. világháborús hősök emlékművét.

I. világháborús emlékmű a Krisztus Király templom mellett
I. világháborús emlékmű a Krisztus Király templom mellett Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©

Szolgáltatások

Pitypang vendégház

Az apartmanház a régi parasztházak stílusában újonnan épült spalettás-szúnyoghálós ablakokkal, tornáccal. 80 m² alapterületű, ami 32 m²-es fedett tornáccal egészül ki. Két, egyenként 18 m² alapterületű szoba, egy 24 m²-es nappali-konyha és mellékhelyiségek (fürdőszoba zuhanyfallal, mosdóval, önálló WC és kamra) várja a vendégeket. A vastag falaknak és a tornác árnyékoló hatásának köszönhetően nincs szükség légkondicionáló berendezésre még a nyári hőségben sem. Télen távfűtés gondoskodik a kellemes hőmérsékletről.

A berendezés a régi idők hangulatát idézi, kézzel festett kanapéval, faragott bútorokkal. Viszont a konyharész modern, jól felszerelt, 4 darabos  kerámia főzőlappal, mikróval, vízforralóval, kávéfőzővel, kenyérpirítóval, 8 fő részére terítékkel. A gyerekek szórakoztatására társasjátékok, mesekönyvek, felnőtteknek sakk, és egy kis házi könyvtár egészíti ki a berendezést.

A vendégház fölött gyümölcsös, hatalmas almafákkal, körtefával; a ház előtt cseresznyefa cseperedik – jó terep a játékra, bújócskázásra, vagy éppen a csöndes szemlélődésre, napozásra. A labdázás kedvelőit egy nagy füves terület csábítja játékra. A tűzrakóhelynél lehet bográcsozni, grillezni, vagy szalonnát sütni. Van pingpongasztal, illetve bérelni lehet 4 db kerékpárt.

A vendégek lovait boxok várják, lovaik a patakparti legelőn pihenhetik ki magukat.

Lovas szolgáltatások: a kisgyerekeket két póni várja, akiken lehet lovagolni, vagy a pónifogatról ismerkedni a szépséges somogyi tájjal, erdős dombokkal, az apró falvak rejtett szépségeivel, emlékeivel. A családokat, baráti társaságokat pedig Murci, a magyar hidegvérű ló viszi egy kis társas kocsizásra, amit akár egy kis baráti piknikezéssel is össze lehet kötni.

Nyitvatartási idő: A vendégház egész évben várja a látogatókat. A szállásfoglalás előzetes bejelentkezés szerint történik.

Cím: 7285 Kára, Kölcsey u. 12. Tel.: +36 30 952 2003 (Füzesiné Szegvári Zsuzsanna) E-mail: pitypangvizsla@gmail.com Honlap: www.pitypangvendeghaz.hu

Története

Először a dömösi prépostság irataiban szerepelt a falu neve 1138-ban, akkor még Villa Kara alakban. 1229-ben ezek a birtokok a székesfehérvári káptalanhoz kerültek, jövedelmeikkel segítve a fehérvári koronázó templom építését.

Kiskara 1485-ben királyi birtok volt, és ez a tény Karai László – aki Mátyás udvarában a nyomdászat meghonosítója volt -, uradalmát feltételezi.

A következő században a pannonhalmi apátság lett a terület nagyobb részének tulajdonosa, emellett Dereskei Pál és Ispán András nevét őrizték meg az iratok.

I. világháborús emlékmű és kőkereszt a Krisztus Király templom mellett
I. világháborús emlékmű és kőkereszt a Krisztus Király templom mellett Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©

A török hódoltság alatt elnéptelenedett a község, és még 1757-ben is pusztaság volt, ám a következő évtizedekben a Zichy család birtoka lett, és újból benépesült. A század végén telepített erre a területre a földesúr római katolikus vallású németeket, akiknek hatévi adókedvezményt ígért.

A szabadságharc idejére a 245 lakosú település fele már németajkú volt. Az 1910-es népszámlálás szerint 307-en lakták.

2014-re a lakosság harmada időskorú, a munkaképes korúak zöme Tabra jár.