funiQ logo

Fiad

A Somogy megyei Fiad csodás környezetben, a Mocsoládi erdő szomszédságában terül el. 

A közel 150 fős település épületei között szép számmal láthatóak régi típusú, hosszanti házak, amelynek hosszabbik, bejárati oldalán végig tornác húzódik.

Az 1960-as évekig közúton megközelíthetetlen volt a község, a kisbárapáti vasútállomásig öt kilométert kellett gyalogolni. A településen mindössze egy önkormányzati épület van, amelyben helyet kapott a községháza, az imaház, a könyvtár és az orvosi rendelő is.

a község látképe
A község látképe Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©

Túraajánlatok

Látnivalók

Harangláb A Fiad déli területének központjában álló haranglábban két harangot találunk. Maga a harangláb négyzet alaprajzú, fehérre festett, négy falán nyílással. A harangláb mellett egy kőkereszt áll.

Mocsoládi erdő A több mint 2,5 ezer hektáros, két, egymástól elkülönült területen fekvő védett erdőben több védett növény- és állatfaj él. Bonnya központjától közel 2 km-re kezdődik az erdő határa, ahol vidrák, szarvasbogarak és nagy tűzlepkék is megbújnak.

Szolgáltatások

Koppány-völgye Szociális Szövetkezet, Laska gomba termesztő pince és fürjtojás árusítás

A Somogy megyei Fiad községben 2014. januárjában alakult Koppány-völgye Szociális Szövetkezet a helyi lakosság számára kívánt megélhetési lehetőséget biztosítani a helyi és térségi piacokon is értékesíthető mezőgazdasági termékek előállításával. Jelenleg a fő termékkört jelentő laskagomba mellett fürj és fürjtojás árusításával foglalkoznak, amelyek a nyitvatartási időben a szolgáltatónál megvásárolhatóak.

Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig: 8:00 – 12:00

Cím: 7282 Fiad, Kossuth Lajos u. 48. Tel.: +36 84 375 036 (Török Adrienn) E-mail: fiadert@gmail.com

eladásra kínált laskagomba a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetben
Eladásra kínált laskagomba a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetben Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©
  • fürj fiókák a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetben
    Fürj fiókák a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetben Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©
  • laskagomba mérés a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetnél
    Laskagomba mérés a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetnél Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©
  • fürjtojások a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetben
    Fürjtojások a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetben Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©
  • laskagomba termesztés a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetnél
    Laskagomba termesztés a Koppány-völgye Szociális Szövetkezetnél Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©

Ökorex Kft.

Az Ökorex-bio Kft. 1999-től – a Somogy megyei Fiadon, a Kéri Major területén – 200 hektáron folytat minősített biotermelést. A gazdaság jelentős hányadán gabonatermesztés folyik, amely magába foglalja mind az étkezési, mind a takarmány céljára termelt kalászosokat, ezen kívül napraforgót, takarmányborsót, szálastakarmányokat – elsősorban lucernát - termelnek. A farmhoz 20 hektár gyümölcsös is tartozik, amelynek fele kajszi, fele meggy, ezek mellett kisebb területen van mogyoró és dió. Egyre nagyobb területen termelnek biozöldséget, amely idény szerinti friss árut biztosít a magánvevőknek és az igényes gasztronómiát folytató éttermek és szállodák megelégedésére. Az állattenyésztési részleg a sertéságazatra, ezen belül a mangalicatenyészetre alapul, emellett biocsirke nevelést is folytatnak, és jelentősen bővült a birkaállományuk is.

Nyitvatartási idő: A gazdaság előre egyeztetett időpontokban látogatható.

Tel.: +36 1 252-8919, +36 1 363 2445

Története

A környéken feltárt kelta temető arra utal, hogy a régmúltban is lakott hely volt a terület.

faluház
Faluház Fotó: Koppányvölgy Natúrpark ©

Fiadot elsőként az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben említik, ekkor, mint az Ugali család birtokát jegyezték fel. Ugali Pál halála után Kővágóőrsi Kis György esztergomi várnagyra szállt a birtok. A következő két évszázadban Vityai Kis Lászlót, Gyereki Tamást, a Rozgonyi és a Török családot jegyezte fel tulajdonosként a krónika, 1536-tól pedig több közbirtokos is területet szerzett. Az 1563-as török kincstári adólajstrom egyetlen házat említ, a hódoltság alatt pusztává lett a vidék. Az újratelepítéskor szlovákok keveredtek a már korábban beköltözött sokác-rác lakossággal.

A XIX. század közepétől a Magyary-Kossa család birtokolta a földeket, ők építették 1824-ben a kúriát is, amely később községháza lett. A környékbeli rengetegben betyárok tanyáztak, a község határának egy részét ma is betyárdűlőnek nevezik. Az erdőség leghíresebb betyárja Juhász András volt.