Egerszalók
Egertől nyugatra, a Laskó-patak völgyében fekvő bükkaljai település.
Látnivalók
A település déli határában 1961-ben olaj után kutatva termálvíz tört fel. A 65–69 °C-os hévízből hófehér mészkő válik ki és kuriózumként – a törökországi helyekhez hasonlóan – beborítja a fenyvesekkel borított tájat. Karbonátos, metakovasavas vize az egyik legjobb besorolású kénes gyógyvíz. Kiválóan alkalmas csontsérülések, ízületi és rheumatikus bántalmak kezelésére. A vízre az elkövetkezőkben új szálloda és fürdőkomplexum épült, a hévízforrást – látványfürdőként – eredeti formájában tartották meg. Bora mellett ez Egerszalók fő nevezetessége.
130 hektár kiterjedésű víztárolóját sűrűn látogatják a horgászok és a vízisportok kedvelői.
Nevezetes műemléke az 1738-ban épült barokk római katolikus temploma, oltárán Csodatévő Mária kegyképével.
A késő barokk Szent Vendel-kápolna 1805-ben épült.
Története
Első okleveles említése „Terra Zolouk” néven 1248-ból való. Névadója a Szalók nemzetség volt, akik itt telepedtek meg. Templomát 1470-től említik. A török időkben hódoltsági terület súlyos adókkal. 1552-után a következő több mint száz évben többször elnéptelenedett. Templomának az 1700-as évek elejére csak romjai maradtak.
1731–1734-ben német parasztokkal népesítették be a falut, de a kezdetben vegyes ajkú település magyar nyelvű lett. A falu lakossága a szántók egy részén szőlőt művelt. Bár a XVIII. században az uralkodók betiltották a vallási imádatból fakadó önostorozást, itt még az 1813-as Mária-napi búcsúkor is gyakorolták.