A kápolna szomszédságában áll az ugyancsak műemléki védelem alatt álló török kori kútház. Keletkezéséről nem sokat tudni jellegéből adódóan a török korban készíthették. A romantikus jegyeket az 1860-os felújítás során kapta, a mára elpusztult kastélyhoz tartozott. A kút átmérője meghaladja az egy métert, a mélysége a vízszintig több mint 65 méter Különböző mondák keringtek, miszerint a vízszint fölött egy alagút található. Titkát megőrizve áll a várhegy alatti dombtetőn, s a régmúlt időkre emlékeztet.

A vár alatt, a Várhegy oldalában riolittufába vájt vermet találhatunk. Ezeket valaha gabona tárolására használták. Eredetileg a Tardról beszállított árpát helyezték el a hegy oldalában sorakozó vermekbe. A Gabonavermek ma műemléki oltalom alatt állnak.

Cserépváralja portáinak jelentős része még a századfordulón is riolittufába vájt helyiségekből állt. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdálkodókat, hogy a pincéjüket úgy alakítsák át, hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen.

Az egykor jellemző pinceházak világába a műemléki védettségű barlanglakásos tájház enged bepillantást, mely felszerelésével és használati eszközeivel az egyedi életformát tükrözi vissza. A falu határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze.