funiQ logo

Cserépfalu

A Bükk hegység lábánál, a Hór-völgyben elterülő, szép fekvésű, jó klímájú, tisztaságáról mindig is híres település a 750 éves Cserépfalu.

Túraajánlatok

A falut övező romantikus erdei tájakon lehetőség nyílik kerékpározásra, túrázásra. A Hór-völgy az ország legszebb völgye, melyen el lehet jutni Hollóstetőre, Lillafüredre. Mindenkinek kellemes élmény a völgyből a környék legmagasabb pontjának, az „Ódorvár”-nak a megmászása. Az őskori eredetű vár a XIII. sz. körül épült, a XV. sz.-ban a husziták kezére került. 1474 körül lerombolták.

A cserépfalui „Ördögtorony” tanösvény körtúraként fűzi fel a látnivalókat (Berezdaljai pincesor, Ördögtorony, Hór-völgy, Suba-lyuk). Vezetőfüzete az önkormányzatnál kapható.

Látnivalók

A völgy tisztásán áll az Oszlai tájház. Az egykori erdészházban lévő kiállítás a bükki erdészek munkáját és életét mutatja be, továbbá itt láthatók az itteni és a környékbeli falvak lakosságának használati eszközei és berendezési tárgyai.

Cserépfaluban megtalálhatók a népi építészet remekei: hat pincesor, a háromsoros Berezdaljai pincesor, Kisamerika-barlanglakások, védett parasztházak. A Gacsó-pince (Kossuth út 117.  Tel.: 48/423-148) két hosszú falán életnagyságú, I. világháborús kőhonvédek láthatók állig felfegyverkezve. Két világháborús katona faragta 1925–28 között.

A településen négy kiállítóhely, öt emlékmű, a Berezd-tetőn millenniumi kilátó és két festménykiállítás is található.

Érdemes a XIX. sz. végén épült, felújított, 54 m magas református templomot is megtekinteni.

A kis római katolikus kápolna mellett találjuk a Suba-lyuk Múzeumot. A falu nevét felvevő, egykor híres könyvkiadónak, Cserépfalvi Imrének emlékszoba nyílt.

Története

A környék már az őskortól kezdve lakott volt. Ennek bizonyítéka: a Suba-lyuk nevű barlangban a Neander-völgyi ősember korából származó maradványokat találtak: egy nő és egy gyermek csontjait, valamint számtalan kőeszközt.

A falu első írásos említése 1248-ban volt „Charep” néven. A XII. század végétől a XV. század második feléig az egri püspökség birtokában volt. A XVI. században a Báthoryak birtoka, a század közepétől a töröknek adózott. Lakosságának legszegényebb része még az 1900-as évek elején is barlanglakásokban élt, melyek ma is láthatók.

Az itteniek fő megélhetését az erdők adták. A helybéli népi fafaragók munkái híresek voltak messze a falu határain túl is. A falu lakossága még manapság is főleg az erdő- és mezőgazdaságból él, de az 1990-es évek végétől a turizmus is egyre meghatározóbbá vált. A településen a Bükkaljai Borút Egyesület segíti a borturizmust.