funiQ logo

Bogács

Több mint 2000 fős község a Bükkalján, a Hór- és Szoros-patak völgyének a találkozásánál.

Látnivalók

A termálfürdő 8 medencéje közül 6 termálvizes, 1 gyermekmedence és 1 úszómedence, amelyek minden korosztály igényeit kielégítik. A kénes, szénsavas, 33–38 °C-os gyógyhatású termálvizet a reumatikus fájdalmakban szenvedőkön kívül a nőgyógyászati panaszokkal küszködők is eredményesen alkalmazzák fürdőkúraként. Ivókúraként pedig az emésztési bántalmakban szenvedők élvezhetik jótékony hatását. Lúgos kémhatása miatt alkalmas fog- és szájápolásra is (tel.: 49/534-410).

A közeli dombokon hangulatos borospincék és gazdáik várják és fogadják a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat.

A „Bogácsi Nyár” rendezvényei keretében „Bükkvinfest” Bogácsi Borfesztivál (június utolsó hétvégéjén), Nemzetközi Dalostalálkozó (július első hétvégéjén), Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor (július 2–3. hetében), Lengyel Kulturális Napok (augusztus első hétvégéjén), Bogácsi Fürdőfesztivál (augusztus harmadik hétvégéjén) és számtalan egyéb kulturális és sportrendezvény teszi még élménydúsabbá az itt eltöltött időt.

XIII. századi eredetű, gótikus stílusú római katolikus templom. Először a XIV. században, majd 1742-ben barokk stílusban építették át.

Hangulatos a – XX. század vége előtt még főként bortermelő – falu riolittufába vájt pincesora.

Érdemes megtekinteni az év minden napján látogatható tájházat.

Bogácson található a Szabadtéri Lepkemúzeum is.

Bogácstól északra a bükkzsérci úton, az Alsóhegyi, közismertebb nevén „felső pincék” között található Pelyhe Pince Magyarország első zsűrizett riolittufa-faragásos pincéje. A múzeumban a tájjellegű kemence mellett a régmúlt idők gasztronómiai tárgyai és a szőlő/borfeldolgozás eszközei láthatók. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható (Tel.: 70/639-2603, 70/310-8519 • www.pelyhepince.hu).

Története

Már az őskortól kezdve lakott hely volt. Egy a bronzkorból származó hatalmas telepet tártak fel, ahonnan rendkívül gazdag leletanyag került elő. Első írásos említése 1248-ból való. A XVI. század első felétől az egri káptalan birtokainak lett része.

A török hódoltság alatt nagy volt a pusztítás, és a kivetett adó is sújtotta e települést. A falu népessége töredékére csökkent: az 1685-ös összeírás szerint a falu 20 házából csak 9 volt lakott. A török idők után megnőtt a népessége, de kevés szántóföldje volt, ezért a falu zsellérsorban élt. Ez az ínséges állapot egészen az 1945-ös földosztásig tartott.

Természeti adottságainak köszönhetően országhatárainkon kívül is jól ismert üdülőfalu. Az 1950-es években végzett mélyfúrásnak köszönhetően a falu határában termálvíz fakad. Ezt a kincset az erre létesült termálfürdőben minden kikapcsolódni és gyógyulni vágyó idelátogató élvezheti.