Tarján
A XVIII. században betelepített németek hatása ma is meglátszik a falun: ha egy helyre azt mondhatjuk, hogy tipikus sváb település, akkor Tarján az.
Rendezett utcakép, takaros házak jellemzik a községet, a hagyományok megőrzésében kiveszi a részét a német nemzetiségi önkormányzat és 1994 óta itt működik a Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor is.
A közel 3000 lakosú község Tatabányától északkeletre, a Gerecse dombjai között található, Budapestről mindössze 60 kilométerre.
Túraajánlatok
Látnivalók
A Rákóczi utcában álló két templom műemlék jellegű épület. A római katolikus templomot Fellner Jakab tervei alapján 1775–78 között, barokk stílusban építették. A templom XVIII. század végi főoltára copf stílusú, említésre méltóak a falakon látható, a 12 apostolt ábrázoló festmények is.
A református templomot 1785-ben, késő barokk stílusban építették.
Érdemes még megnézni a római katolikus templom előtti parkban álló népi barokk Szentháromság-szobrot, illetve az 1850-es években épült, 2004-ben felújított kálváriát és a falu délkeleti végén található hangulatos pincesort.
A horgászni és pihenni vágyók felkereshetik a távolabb fekvő, a Szent László-patak duzzasztásával keletkezett halastavat.
Szent Rókus-szobor
-
Szent Rókus-szobor felirata Fotó: funiQ -
Szent Rókus-szobor Fotó: funiQ
Története
Területéről a neolitikumtól kezdve számos régészeti lelet került elő, közülük legtöbb a rómaiak, a népvándorlás és a honfoglalás korából. Az itt talált téglák, alapfalmaradványok, pénzérmék és a közeli római út maradványa alapján feltételezik, hogy fontos római település lehetett ezen a helyen.
Tarjánt 1244-ben említette először oklevél. Az ótörök targan 'nagy méltóság, alkirály' szóból eredő magyar törzsnévből származik a neve. Kis jelentőségű középkori várára ma már szinte csak a sáncai emlékeztetnek. A település 1529-ben a török harcok miatt elpusztult, és csak egy évszázad múltán népesült újra. 1707-ben a szabadságharc alatt a lakosság Rákóczi mellé állt, ezért sokat zaklatták a császári csapatok.
Az 1739 végén lesújtó pestisjárvány Tarjánt is megtizedelte, így német telepeseket kellett betelepíteni a magyarok mellé. A falu nagyobbrészt németajkú lett, és az maradt napjainkig. A környék erdeinek köszönhetően Tarján az erdő- és vadgazdálkodásból, valamint a hamuzsírfőzésből élt, de a környező dombokon virágzott a szőlő és gyümölcstermelés is.
Tarján sváb lakossága napjainkig őrzi a nemzetiségi hagyományokat.
