A Magyar Sarutlan Kármelita Rend legnagyobb magyarországi temploma a Keszthelyen található Kis Szent Teréz-bazilika, amely egy régi, használaton kívüli temetőben épült fel.

A Bruno Buchwieser bécsi építész tervezte 53 méter hosszú, 18 méter széles, neoromán stílusú templom alapkövét 1927-ben tették le, három évvel később pedig már fel is szentelték az épületet és a hozzáépített rendházat.

A bazilika 38 méter magas tornyában elhelyezett három harangot Szlezák László harangöntő mester készítette, míg a templom márvány oltárai és szobrai Krasznai Lajos keze munkáját dicsérik. 

A II. világháborúban szerencsére nem sérült meg súlyosan a templom, ennek ellenére a javítási munkálatok évekig tartottak. A kommunista rendszerben, 1950-ben betiltották a szerzetesrendek - így a Magyar Sarutlan Kármelita Rendtartomány - működését is, ettől kezdve, egészen 1989-ig a bazilika plébániatemplomként funkcionált, a rendházban pedig egy középiskola kapott helyet.

A templomot 1989-ben Bazilika Minor rangra emelték. A rendszerváltás után a Kármelita Rend újból megkezdhette működését, templomaikat, a keszthelyi bazilikával együtt visszakapták. 2008 óta pedig a Kármelita Rendtartomány székhelye Keszthelyen van.

A rendház nagyobb részében még a 2010-es években is iskola működik, de itt találjuk a plébániát, a kolostori részt és a szerzetes-jelöltek képzésének helyszínét, a noviciátust is. 

A templom előtt áll az 1772-ben készült, barokk stílusú Szent Flórián-szobor és az 1740-es években készült Nepomuki Szent János-szobor, valamint az egykor a templom mellett állt Szent Mihály-temető emlékét őrző Jurátus-kereszt is.