Mogyorósbánya
A Gerecse észak–északkeleti szélén elterülő zsákfalu, Tát felől közelíthető meg.
Túraajánlatok
Az Országos Kéktúra útvonalán felkereshetjük a településtől délkeletre magasodó Kő-hegy édesvízi mészkő sziklafalát, tetejéről szép kilátás nyílik a Dunára, Esztergom felé, a Hegyes-kőre, és a Gete irányába.
A K jelzésen déli irányba indulva, a bajóti Öreg-kő felé túrázhatunk, de eljuthatunk Péliföldszentkereszt templomához is.
Látnivalók
A r. k. templom állítólag az elpusztult Árpád-kori, román stílusú templom romjainak felhasználásával épült a XVII. sz.-ban.
Említésre méltó Mogyorósbánya pincesora, ahol évszámmal ellátott, zsupfedeles présházakat láthatunk, melyek jellegzetessége a hézagos fadeszkázatú oromzat. A pincesor sajnos nem áll műemléki védettség alatt, így fokozatosan átalakítgatják és elvész eredeti, népies jellege.
Története
Területéről a bronzkorból (urnasírok, földvár) és a római korból is kerültek elő leletek. 1281-ben említették először írások Mogyorós néven. A török időkben, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett, de hamarosan újratelepítették német és szlovák telepesekkel.
1828-ban Szarkáspusztánál szénbányát nyitottak, a falu lakói a XX. sz. utolsó évtizedeiben is a bányászatból éltek. Az 1863-ban épült romantikus kastélyt az 1980-as évek elején – ki tudja miért – lebontották, a köveit pedig elhordták.
1858-ban Mogyorósbányán született Bezerédi Gyula szobrászművész. Alkotásai többek között a budapesti Városligetben, a Népligetben, a Keleti pályaudvar épületének főhomlokzatán (a bányászat, ipar, mezőgazdaság és kereskedelem allegórikus szobrai), valamint a prágai Műcsarnokban és a bécsi Burgon is láthatók. A települést 1907-től nevezik Mogyorósbányának.
