Keresztelő Szent János-templom, Szentendre
Az úgynevezett vártemplom a város legrégebbi épülete, első formájában 1241 és 1283 között épült fel. Jelenlegi alaprajza a XIV. században alakult ki, amikor újraépítették gótikus stílusban. Barokk stílusjegyeit a Zichy család 1710-es átépítésekor kapta. 1742 és 1751 között alakult ki végleges, ami formája.
Tornya 29 méter magas, alapterülete csaknem 200 négyzetméter. Falait a gótikus stílusra jellemző egyszakaszos támpillérek támasztják. A toronynál lévő támpilléren egy 1300-as években faragott napórát láthatunk, amely egyedülálló történeti emlék hazánkban. Belsejébe gót kőkeretes ajtókon léphetünk be.
Felnézve három hatalmas barokk keresztboltozatot és a szentélyt fedő fiókos keresztboltoztat láthatunk. Három mellékoltárát a Fájdalmas Szűz Anyának, a Háromkirályoknak és Szent Andrásnak szentelték. A főoltár festményén Keresztelő Szent János kereszteli meg Jézust. A képet Carolus Schöfft festette 1818-ban. Az oltár tetején egy fából faragott mindent látó szem figyel. A freskókat a Szentendrei Festők Társasága festette 1933-1938 között. Érdekességük, hogy a bibliai alakokat szentendrei tájakon jelenítették meg.