A templom eredetileg 1783-ban épült, akkor még torony és harang nélkül. A magtárszerű épület volt a falu harmadik temploma, harangjátékának hiányát a vele szemben álló fa harangláb pótolta.

1909-ben a felekezet elhatározta, hogy bővíti a templomot. Ehhez Barcza Elek készített tervet, az építkezést pedig Káldy Lajos vezette. A régi falak megőrzésével építették az új templomot, tornya 48 méteres magasságával a környéken az egyik legnagyobb. Egy helyi legenda szerint azért lett ilyen magas, hogy a közeli majorság gazdája a kertjéből is láthassa. Az új harangokat II. Vilmos császár öntette egy ágyúöntő műhelyben a felekezet számára. Az oltárképet Gyurátz püspök fogadott lánya festette Munkácsy Golgotája alapján. A templomot 1910. december 18-án szentelték fel.

Az oltáron és a mellette lévő ajtó belsején két kicsi, keretes dátumot láthatunk: „Bp. 1919. IV. 14. – V. 5.” A táblák annak állítanak emléket, hogy a helyi lelkészt a Tanácsköztársaság idején 3 hétre börtönbe zárták.