Kápolnásnyék
A Velencei-tó északkeleti szomszédságában fekvő, Velencével összeépült, 3000 fős község főként arról nevezetes, hogy itt született híres költőnk, Vörösmarty Mihály.
Túraajánlatok
Látnivalók
Vörösmarty Mihály Emlékház
A Vörösmarty emlékére létesített múzeumot abban a hajdani gazdatiszti házban rendezték be, ahol a költő gyermekkorát töltötte. A ház falára emléktáblát helyeztek: habár az áll rajta, hogy ez Vörösmarty szülőháza, de a költő valójában csak 1 éves korától lakott itt.
A múzeum szobáit úgy rendezték be, hogy Vörösmarty hétköznapjait idézzék. Bár a kiállított tárgyak többsége nem az övé volt, láthatók itt eredeti darabok is: a költő íróasztala, a család egykori komódja, használati és dísztárgyak.
Megtekinthetjük a Szózat kéziratának különböző változatait, dokumentumok segítségével végigkövethetjük a költő pályáját és életútját.
Megfordult a falai közt Móricz Zsigmond is, aki itt írta élete utolsó riportját.
A népi barokk műemlék épület előtt a költő mellszobra áll (Vigh Tamás alkotása), árnyas parkjának sétányát gyönyörű vadgesztenyefasor szegélyezi.
Balassa Antal síremlék
A község mecénásának sírját az elpusztult középkori nyéki kápolna helyére állították, 1871-ben.
Dabasi Halász-kastély
Az épületet feltehetően a XIX. század első felében, klasszicista stílusban építették, majd 1930 körül neobarokk stílusban átépítették. A főhomlokzat középső, előreugró részén, a bejárat fölött a dabasi Halász-család címere látható, a tetején hat kőváza áll, a homlokzat jobb sarkához egyemeletes zömök torony épült.
-
Dabasi Halász-család kastélya a felújítás előtt Fotó: funiQ
-
Halász Gedeon központ, egy melléképülete Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, egy melléképülete Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, Eseményközpont Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, kastélypark Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, Halász-kastély Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, Eseményközpont Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, Eseményközpont, rendezvényterem Fotó: funiQ -
Halász Gedeon központ, Eseményközpont. kilátás a kastélyparkra Fotó: funiQ
Református templom
Az 1812-ben épült templomot a második világháborúban neogótikus stílusban átalakították.
Jézus szíve római katolikus templom
1937-1938 között épült. 1788-ig Pázmánd filiája, majd Velencéé. 1949 óta lelkészség. Érdemes megtekinteni a berendezését és kazettás mennyezetét.
Ásványkiállítás, Helytörténeti-kovács kiállítás
A Gárdonyi Géza úton található a Kupi család magángyűjteményéből berendezett helytörténeti gyűjtemény, ásványkiállítás és rekonstruált kovácsműhely.
Vörösmarty Mihály szobra
Vörösmarty Mihály álló alakos bronz szobra a Vörösmarty Parkban kap helyet. A Szabó György által készített szobrot a költő születésének 200. évfordulójára állíttatta a község.
A volt Luczenbacher-kastély kápolnája
Luczenbacher Miklós az 1890-es évek végén építette fel kastélyát pettendi birtokán. A Voyta Adolf műépítész által tervezett épületet angol gót stílusban emelték. Ma már csak a kastély kápolnája és a régi istálló romos épülete látható.
A kastélyhoz tartozó kápolna szintén neogót stílusban épült, de a második világháborúban lebombázták, így a hátsó részét lebontották.
Volt zsidó iskola
Ma építészeti örökségnek számít.
Egyéb látnivalók: Zsidó temető, Kőkereszt, 1848-as emlékmű, I. és II. világháborús emlékmű, Szociális otthon (építészeti örökség), Lovarda (építészeti örökség), 1956-os emlékmű, Hősök tere díszpark, Központi díszpark, Református Parókia, Kenessey Kripta, Kommunizmus magyar áldozatai emlékére, Millecentenáriumi emlékmű, Anna Galéria, Bartók szobor, Pettend Kápolna, Pettend Major.
Szolgáltatások
Szórakozás
Vörösmarty Mihály lakóháza
- Cím: 2475 Kápolnásnyék, Vörösmarty Mihály u. 31.
- Tel.: +36 22 574 100
- Web: www.mire.hu/museums
Szállás- és vendéglátóhelyek
Kápolnásnyéki Pálinkaház Kft.
- Cím: Kápolnásnyék, Vörösmarty u. 30.
- Tel.: +36 20 485 7731
- Web: www.facebook.com/Kápolnásnyéki-Pálinkaház-Kft
Története
Már a kora bronzkor óta lakott terület. A római korban erre haladt a Gorsium (Tác)–Aquincum út. A népvándorlás idején germánok (longobárdok), majd avarok éltek a vidéken. Nem ismert a hely honfoglalás kori történelme, de törzsi eredetű nevéből arra lehet következtetni, hogy Kápolnásnyék a IX–X. század fordulója tájékán keletkezhetett, és a honfoglaló Nyék-törzs szállásterületéhez tartozott.
A település első írott emléke – „Necg” néven – III. Béla okleveléből származik, melyben az anyja, Eufrozina királyné által 1187-ben a fehérvári keresztes lovagoknak juttatott helyi birtokadományt megerősítette. 1395-ben Fertőfenék névalakban említették.
A törökök 1543. évi hadjáratát követően a falu elnéptelenedett, és csak a törökök kiűzése után, 1720 tájékán népesült újra. Ebben az időben Pusztanyéknek hívták.
A település 1871-ben kapta meg a községi rangot, 1889-ben a Kápolnásnyék nevet.
A hajdan tanyaházakból és az azokhoz tartozó gazdasági épületekből álló település mai képe a XX. század elején alakult ki. Az 1930-as évekre a fehérvári járás harmadik leggazdagabb faluja lett, megélhetését elsősorban a velencei-tavi idegenforgalmat kiszolgáló ipar, kereskedelem és szolgáltatás jelentette.
Kápolnásnyékhez tartozik a tőle 2 km-re keletre fekvő Pettend. Középkori település, első írásos emléke egy 1429-ben kiadott jegyzőkönyvből származik. Nemesek birtoka volt.
1800. december 1-én, Kápolnásnyéken (akkori nevén Pusztanyéken) született Vörösmarty Mihály. Nyéken élte gyermekkorát, és életének utolsó éveit. Itt fejezte be a Lear király fordítását és az egyik legszebb versét, „A Vén cigány”-t. Miután Pestről visszatért, a vasúttól északra vásárolt egy házat, és ott lakott élete végéig.