Piliscsaba
A hegység északkeleti részén elterülő több mint 5000 lakosú község.
Látnivalók
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
-
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Anselmianum Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Aquinói Szent Tamás szobor, Raffay Dávid alkotása, 2000 Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, kollégium Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, kollégium kápolnája Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, kollégium, portás épület Fotó: funiQ -
Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvtára Fotó: funiQ
A Templom téren áll a római katolikus templom. Az épületet 1778–81 között építették barokk stílusban, a berendezése – miután a rendet feloszlatták – a budai klarissza-templomból került ide. Legértékesebb darabja az 1350–70-es évekből származó, fából faragott Trónoló Madonna-szobor.
-
Szűz Mária neve-templom Fotó: funiQ -
Szűz Mária neve-templom bejárata Fotó: funiQ -
Szűz Mária neve-templom Fotó: funiQ
A templom előtt az 1800 körüli időkből származó, copf stílusú Nepomuki Szent János-szobor áll. Szintén a téren látható, a XVIII. században épített egykori klarissza-szállás, amely ma vendégfogadó.
Érdemes még megnézni a hajdani erdészeti hivatal XVIII. századi barokk épületét, amelyben általános iskola, lakások és raktár működik.
A falu délkeleti határában magasadó Kálvária-dombon 1852-ben kálváriát létesítettek, amelynek stációkkal szegélyezett, cikcakkos, kövezett ösvénye a kálváriakápolnához és az előtte álló keresztekhez vezet fel, ahonnan szép kilátás nyílik Piliscsabára.
Szűz Mária bemutatása-templom
-
Szűz Mária bemutatása-templom Fotó: funiQ
Története
Területe már az ősidőktől kezdve lakott, kőkori és bronzkori leletek egyaránt ismertek a környékről. Első írott emléke 1263-ból származik, amikor birtokosa Mois ispán és testvére, Sándor volt. 1274-ben az ispán fia, ifjabb Mois a Nyulak szigetén élő domonkos rendi apácáknak adományozta a falut a hozzá tartozó földekkel együtt.
1393-ban a pálosoknak is lett itteni birtokuk, majd 1409-ben a solymári várnagy az apácák erdőit kivágatta, a falut pedig elpusztította, amely csak a század végén települt újra. A török hódoltság alatt megint lakatlanná vált Piliscsaba, majd a XVIII. sz. elején a budai klarissza rendi apácák birtokaként ismét benépesült.
Az igazi népességnövekedés az 1720-as évektől következett be. Új lakói főleg szlovákok és németek voltak, de a XX. sz. közepére már többségében magyar faluvá vált. 1994-ben Pilisjászfalu kivált belőle és önálló község lett.