Biatorbágy
A város 1966-ban alakult ki Bia és Torbágy települések összevonásából. A település leghíresebb építménye a ma már használaton kívüli kettős vasúti völgyhíd.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Biai hegyek körEz az edzettséget igénylő túra az Érd és Biatorbágy közötti dombokon vezet át.
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Etyek–Biatorbágy–Herceghalom–Etyek
Látnivalók
Szent Vendel- (Szily-) sírkápolna
Iharoson, vadregényes környezetben, a P és a P+ turistajelzések elágazásánál, a meredek, erdős hegyoldal peremén áll az 1810 körül, klasszicista stílusban épült, kör alaprajzú Iharos–Szily-féle Szent Vendel-sírkápolna. Az épületet nemrég szépen felújították, belsejében Szily Antal 1833-ban készült sírlapja, az épület terasza alatt pedig a Szily család sírboltja található.
Szent Kereszt-kápolna romja
A XIII. századi, késő román Szent Kereszt-kápolna romjai a biai református temetőben láthatók.
Sándor–Metternich-kastély
A Szentháromság téren álló barokk Sándor–Metternich-kastélyt Sándor Vince építtette 1823-ban, mellette 1760-ból származó barokk Szentháromság-oszlop látható.
Szily-Fáy kastély
A Nagy utcában, a Kálvin térnél található a XVIII. század első felében emelt barokk Szily–Fáy-kastély, melyben mezőgazdasági szakiskola és üzem működik.
Biai Szent Anna templom
A biai klasszicista stílusú római katolikus templom 1800–1823 között épílt, Hild József tervei alapján. 1891–1892-ben restaurálták, majd 1909–1910-ben bővítették.
Torbágyi Református egyházközség temploma
A torony nélkül épült templomot 1947-ben szentelték fel.
Torbágyi Szűz Mária neve templom
Torbágy barokk római katolikus temploma XV. századi, gótikus eredetű. A mai épület a XVIII. század folyamán, újjáépítés során keletkezett, végső formáját pedig a XIX. század második felében, eklektikus átalakítás során nyerte el. A kora barokk főoltár, a mellékoltárok, a szószék és a keresztelőkút XVIII. századi, a főoltár festése neoromán motívumokat tartalmaz. A templommal szemben 1739-ből származó barokk Szentháromság-oszlop áll.
Viadukt
A XX. század második felében vált Biatorbágy jelképévé a Füzes-patak völgye fölött átívelő hírhedt vasúti viadukt, melyet 1979-ben új vonalszakasz építésével váltottak ki. Ma ipari műemlék, az északi hídon – mint kilátóhelyen – végig lehet sétálni.
Egyéb látnivalók: I. és II. világháborús emlékmű, Trianon-emlékmű, Szent Vendel szobor, Karikó János szobor, malom, kálvária, téglahíd, Füzes-patak hídjai, Kerekes közkút, határkereszt, kőkeresztek, Andrész-kereszt, vöröskereszt, régi parasztházak, pincék, présházpincék, lipka pincék, Faluház, Biai Szentháromságszobor, Szentkereszt templom, Rozália Kápolna, Szarkafészek sajt- és borház.
Szolgáltatások
Szálláshely
Hotel Pontis
- Cím: 2051 Biatorbágy, Viadukt út 10.
- Tel.: +36 1 227 9614
Vendéglátóhely
Caffé Mediterrán grill house
- Cím: 2051 Biatorbágy, Szabadság utca 39.
- Telefon: +36 20 223 8068
- Web: www.mediterrangrill.hu
Bajor Kisvendéglő
- Cím: 2051 Biatorbágy, Szabadság utca 19.
- Telefon: +36 20 997 6076
- Web: www.bajoretterem.hu
Története
Területén újkőkori település maradványaira bukkantak, de a bronzkorban és a rómaiak idejében is lakott volt.
Biatorbágy két középkori falu, a magyar Bia és a sváb Torbágy 1966-ban történt egyesítésével jött létre.
A hagyomány szerint Árpád-fejedelem a Torbágyi-erdőben fogadta Zalán bolgár fejedelem követeit.
Biát először 1192-ben említették írások mint nemesi tulajdont, Torbágyot pedig királyi birtokként a XIII. század első felében.
A XV. század elején mint zálogbirtokok Brankovics Györgyhöz, majd Zsigmond királyhoz kerültek. 1455-ben V. László Biát Tahi Botos Péternek és Farnosi Vidfi Lászlónak, 1459-ben pedig Hunyadi Mátyás Torbágyot Guthi Országh Mihálynak adományozta. A török hódoltság idején mindkét falu elnéptelenedett és csak a XVIII. század folyamán települtek újra.
Torbágy új lakói főleg katolikus németek voltak, Svájcból sok református jött Biára. Torbágynak 1716-tól katolikus anyaegyháza volt, s filiaként hozzá tartozott Páty. A településeknek sok birtokosa akadt, köztük volt a XIX. század folyamán a Szily, a Sándor és a Metternich család. A Budapest–Bicske–Tatabánya vasútvonal 1979-ig Bia és Torbágy között haladt el.
A viaduktján 1931. szeptember 13-án 0 óra 15 perckor áthaladó bécsi gyorsvonatot Matuska Szilveszter robbantással kisiklatta. A mélybe zuhanó, ill. a töltésen lecsúszó szerelvények roncsai között 22 ember vesztette életét.