Tihany
Ha Tihanyra gondolunk, valószínűleg három dolog jut eszünkbe: az, hogy ez hazánk egyetlen félszigete; a gyönyörű tihanyi bencés apátság, amely a község jelképévé vált; és a levendula, ami Tihanyban szinte mindenhol megtalálható, nyár elején pedig mindenütt levendulaillatot és lepkéket hoz a szél.
A levendula virágzásának idején minden évben megrendezik a Levendula szedés elnevezésű rendezvényt, amikor a helyszínen vásárolt kosárba saját magunk számára szüretelhetjük le az apró kis virágot. A szemkápráztató környezetben, nyugtató levendulaillatban töltött órák lehetősége rengeteg turistát vonz Tihanyba az év ezen részében is.
A legendák övezte községben rekedtre kiabálhatjuk magunkat, ha sokat próbálgatjuk a kuriózumnak számító visszhangot, hiszen ha elég nagyot kiáltunk, az apátság falán visszaverődve 2 másodperc alatt visszatér hozzánk a hangunk.
A félsziget bármelyik részét is néztük ki nyaralásunk helyszínének, biztosan lesz a közelünkben egy fizetős- vagy szabadstrand, hiszen ezekből 5 is van Tihanyban.
Az is közismert, hogy ha nem akarjuk körbekerülni az egész Balatont, Tihanynál, azaz a tó legszűkebb részén lehet komppal áthajózni a déli oldalra.
A természetjárók kedvelt túravonala az ország első tanösvénye, amely a félsziget csúcsától, az egykori Apáti templomromtól indul és Tihany főbb természeti látnivalói mentén halad. Így megnézhetjük a Gejzír-mezőt, a Belső-tavat és a bazalttufa falba vájt Barátlakásokat is.
-
Panoráma a tihanyi apátság mellől Fotó: funiQ -
Tihanyi apátság Fotó: funiQ -
A Tihany és Szántód között közlekedő komp Fotó: funiQ -
Borsos Miklós Tihanyi echo című szobra Fotó: funiQ -
Tihanyi apátság a Balaton felől Fotó: funiQ -
Apátság és Paprikaház a Mádl Ferenc tér felől Fotó: funiQ -
Az apátság a kálvária dombról Fotó: funiQ -
Echo-kő Fotó: funiQ -
Mázas bögrék a Fazekasház kerítésén Fotó: funiQ -
Sajkodi strand Fotó: funiQ
Programajánlat
- 2018. november 16-17-18.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Balaton körüli kerékpárút (Balatoni Bringakörút, 203 km)A több mint 200 km hosszú Balatoni Bringakörút szinte végig a tópart mentén halad. Az út nagy része kiépített bicikliút, de ahol nincs ilyen, ott is kerékpározásra alkalmas, kis forgalmú közúton, utcákon vezet át.
- Keleti Balaton-kör (78 km)A Balaton keleti medencéjét körbejáró kerékpártúra a balatonfüredi Berzsenyi-kúttól nyugat felé indul, majd letérünk a Tihanyi-félsziget felé, ahol kompra szállunk. Szántódtól a Bringakörút mentén felfedezzük a Balaton keleti "csücskét", és Siófok, Kenese és Almádi érintésével érünk vissza Füredre.
- Kerékpárral a Tihanyi-félszigeten (Balatonfüred-Tihany, 33 km)Balatonfüred és Tihany a Balaton északi partjának legnépszerűbb célpontjai. Ez a családbarát kerékpártúra Füredről indulva Aszófőt és Örvényest is érintve bejárja a félszigetet, számos látnivalót és szép panorámát is útba ejtve.
- Két part között (Balatonszemes-Tihany-Révfülöp, 64 km)Balatonszemesről induló túra, amely során a Szántód és Tihany közti kompon kelünk át, majd az északi parton a Bringakörúton nyugatra fordulunk. Révfülöpig megyünk, ahol a menetrend szerinti járattal áthajózunk Balatonboglárra. Balra, a part menti úton biciklizve érünk vissza Balatonszemesre.
Gyalogtúrák
- A Tihanyi-félsziget bebarangolása (13 km)A Levendula Háztól induló gyalogtúra a Belső-tó érintésével vezet fel a legfontosabb gejzírkúpokra, majd a Gejzírmezőn keresztül a félsziget nyugati részén lévő legmagasabb csúcsaira felkapaszkodva, érintve az Őslevendulást is, végig pazar kilátást nyújtva a Külső-tó mellett ér vissza a faluba.
- Lóczy Lajos tanösvény, TihanyA Lóczy Lajos magyar geológus nevét viselő, nagyjából 4 óra alatt bejárható, 11 km-es tanösvényen végigsétálva megismerhetjük a Tihanyi-félsziget jelentősebb természeti látnivalóit. A T jelzésen vezető túra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi területén halad.
Látnivalók
Tihanyi apátság A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András, akinek sírja ma is megtekinthető a XI. századi altemplomban. A ma látható, Tihany jelképének számító kéttornyos, barokk templom és rendház 1754-ben készült el. A templomból átsétálhatunk a múzeumba, ahol képet kaphatunk a szerzetesi életről.
Apátsági pince és présház A Belső-tótól északra találjuk a XIX. század első felében, az apátság számára épült klasszicista stílusú présházat és a 4000 hektoliter bor tárolókapacitású pincét. A latin keresztet formáló borospince érdekessége, hogy hosszanti és szélességi méreteit tekintve is nagyobb, mint az apátság temploma.
IV. Károly kálvária A 14 stációból és 3 keresztből álló szép kálváriát eredetileg az 1920-as években építették, és a néhány napot tihanyi fogságban töltött IV. Károly király iránti tiszteletből az ő nevét kapta a felszenteléskor. Ám a kálváriát a század közepén ledöntötték, újjáépítése 2013 őszére készült el.
Tihanyi visszhang A tihanyi Visszhang-dombon az itt elhelyezett echo-kőre felállva kiáltsunk nagyot, reménykedve, hogy kedvezőek a körülmények, és meghalljuk a 300 méterre lévő tihanyi apátságról hétszeresen visszaverődő hangunkat. Az echo-kő mellett láthatjuk Borsos Miklós Tihanyi echo című szobrát.
Pisky-sétány A sétány a Visszhang-domb aljától indul és egészen a tihanyi apátságig tart. A lenyűgöző panorámán kívül kellemes pihenőhelyeket, szuvenírboltokat és jó hangulatú vendéglátóegységeket is találunk a Pisky-sétány mellett, valamint innen érhető el a Skanzen is. Az út az apátságnál ér véget.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum A Skanzenen két épületet találunk, amelyeknek már külső megjelenése is igazi különlegesség, hiszen építészeti stílusuk csak Tihanyra jellemző. Az egyik épületben egy parasztgazda életmódjával, a másikban egy halászcéh mindennapi tárgyaival kerülhetünk közelebbi kapcsolatba.
Belső-tó A tihanyi Belső-tavat ma leginkább a horgászok látogatják, pedig egy könnyed sétához is tökéletes célpont, a pompás panoráma és csendes környezet bárki számára tökéletes helyszín. A tó partján elkerített karámban szürke szarvasmarhák legelésznek.
Tihanyi Őrtorony kilátó 2016 őszén adták át a Tihanyi-félsziget egyetlen épített kilátóját, az egykori római őrtornyokat idéző, impozáns, három emeletes Őrtorony kilátót. A 16,5 méter magas, fából és helyi terméskőből épült kilátóból gyönyörű körpanoráma tárul elénk.
Óvár (-hegy) A 214 méter magas Óvárról pazar kilátás nyílik Tihanyra, a Belső- és Külső-tóra és persze a Balatonra. Ha már felsétáltunk a hegyre, nézzük meg a több ezer éve épült földvár maradványait, és a bazalttufa falba vájt Barátlakásokat. A séta végén jól fog esni a Ciprián-forrás hűsítő vize.
Barátlakások Az Óvár hegy oldalában található mesterséges üregeket valószínűleg a XI. században szerzetes vájták ki. A kialakított cellákat, kápolnát, ebédlőhelyiséget feltehetően a XIV. századig használták. A Közép-Európában is egyedülálló Barátcellákból ma már csak 3 van épségben.
Apáti (volt rom-) templom A XII-XIII. században épült templom a török időkben pusztult el, évszázadokon át csak a romjai álltak a Tihanyi-félsziget északi bejáratánál. A XX. század közepén állagmegóvást végeztek rajta, 1999-ben pedig újjáépítették az eredeti templomot, amelyben ma ismét tartanak miséket is.
Újlaki templomrom A XII-XIII. században, a Tihanyi-félsziget déli csücskében terült el Újlak, egy aprócska révészfalu, amelyre ma már csak az itt álló templomrom emlékeztet. Az érdekes, északi tájolású romtól szép balatoni panoráma tárul elénk.
Református templom és harangláb Az 1793-ban, késő barokk stílusban épült templomra a Batthyány utcára néző oszlopos haranglábtól nyílik a legjobb kilátás, ha a kaput zárva találjuk. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttest (templom, parókia, harangláb) 2000-re kívül-belül felújították.
Levendula Ház Látogatóközpont A tihanyi látogatóközpontban rövidfilmek és interaktív játékok segítségével ismerhetjük meg a félsziget történetét, emellett különféle kézműves foglalkozásokon vehetünk részt, ahol készíthetünk levendulával töltött tűpárnát is. Vezetett túrákat szintén a Levendula Ház Látogatóközpontban kérhetünk.
Őslevendulás A tihanyi Csúcs-hegy mellett egy lila csodaországot fedezhetünk fel minden nyár elején, hiszen ekkor nyílnak az itt fekvő Őslevendulás virágai. Az erőteljes illatú kis növényt az 1920-as években kezdték el Tihanyban termeszteni, ma pedig már 30 hektáron levendula terül el.
Lóczy Lajos tanösvény A Lóczy Lajos magyar geológus nevét viselő, nagyjából 4 óra alatt bejárható, 11 km-es tanösvényen végigsétálva megismerhetjük a Tihanyi-félsziget jelentősebb természeti látnivalóit. A T jelzésen vezető túra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi területén halad.
KOGART Tihany Hazánk második, a vidéki városok első KOGART múzeumát avatták fel 2013-ban Tihanyban. Az egész évben látogatható múzeum állandó kiállítása a Borsos Miklós műveiből álló gyűjtemény.
Babamúzeum Egy közel 500 porcelánbabából álló magángyűjteményt tekinthetünk meg a tihanyi Babamúzeumban. A kiállított darabokat jelenetekbe rendezték, ahol jól látható az adott kor divatja, ízlése, életmódja.
Kalandsziget A csodás környezetű Tihanyi-félsziget egy pompás kalandparkot rejt. Az akadály- és csúszó pályákon gyerekek és felnőttek, kezdők és haladók egyaránt remekül szórakozhatnak.
Egyéb látnivalók: Marcipánház, Magyar királyok panoptikuma, Kalózmúzeum, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, Habsburg József főherceg nyaralókastélya (ma használaton kívüli szálloda), Ciprián-forrás, Gejzírkúpok, Piac Placc, Fazekasház, Külső-tó, egykori Sport Szálló, egykori apátsági majorság, Átjáró-barlang.
Strandok
Sajkodi strand Tihany távoli városrészében, Sajkodon található egy nyugodt, füves területen egy kicsi strand, meseszép kilátással, büfével, valamint vízibicikli- és kajakkölcsönzővel. A Belső-tó körüljárása, vagy a levendulamezőkön való szimatolás után is tökéletes pihenőhely a sajkodi strand.
Somosi szabadstrand A Somosi szabadstrand a Lepke soron, egy beton területen helyezkedik el. Van itt WC-blokk, öltöző és büfé is. A parton betonplázs lejárók vannak, és onnan lépcsőn lehet bemenni a lassan mélyülő vízbe.
Gödrösi szabadstrand Az ingyenesen látogatható Gödrösi szabadstrand rögtön a Tihanyi-félsziget bejáratánál található. A strand előnye, hogy napkeltétől napnyugtáig ide süt a nap, valamint hogy egy hosszú büfésor húzódik mellette.
Tihany - Center Strand (Átrium strand) - megszűnt A Tihanyi Center Strand, más néven Átrium strand kicsi, elegáns, rendezett és nem túl zsúfolt fizetős strand Tihanyban. Többféle sporteszköz bérelhető, valamint sportpályák és játszótér is található itt.
Tihany - Plage 18 strand és étterem Az eddig itt működő Center Strand, más néven Átrium strand helyén a tulajdonosok egy exkluzív strandot, vagy más néven beach clubot alakítottak ki, ahova csak annyi vendéget engednek be, ahány napozóágy van.
Napsugár Beach - Hajóállomási strand A Napsugár Beach a Tihanyi-félsziget legismertebb fizetős strandja, közvetlenül a móló mellett, ezért Hajóállomási strandnak is nevezik. Minden évben innen indul a 3,6 km-es Öbölátúszás. A strand mellett ingyenes parkolót találunk.
Története
Régészeti feltárások leletei szerint a Tihanyi-félsziget területe az őskortól kezdve a bronz-, vas-, római korban is lakott volt. A későbronzkor-koravaskorban épült az Óváron az a földvár, amelynek maradványait ma is láthatjuk a hegy bizonyos részein. Értékes leletanyag került elő innen: temetkezési urnák, edénytöredékek. A rómaiak korában valószínűleg átkelőhely is működött a faluban.
A mai Tihany község őse 1055-ben alakult ki, amikor I. András király megépítette itt családi temetkezőhelyét és a fölé épített monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített be. Ekkor kezdődött a tihanyi bencés apátság története. A monostor számára írt királyi adománylevél a legrégebbi, írott magyar nyelvemlékünk, az eredetit a pannonhalmi apátság levéltárában őrzik.
Ma már közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik az egész Tihanyi-félsziget, de korábban, az Árpád-korban a félszigeten három önálló település terült el. Ezek közül Apáti és Újlak a török időkben pusztult el, csak templomaik őrzik emléküket. Az Újlaki templomnak ma már csak romjait láthatjuk, az Apáti templomot azonban 1999-ben újjáépítették, így ma régi pompájában tündököl a XII-XIII. századi épület.
Az apátságot a török háborúk idején várrá alakították, a szerzetesek pedig 1534-ben elhagyták a kolostort, és nem is tértek vissza a következő 140 évben. Az erődített építmény a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált. A törökök ugyan többször megpróbálták bevenni a monostort, de nem jártak sikerrel. A vár híres magyar várkapitányai, köztük Pisky István, minden török rohamot visszavertek.
A törökök kiűzése után, 1674-ben költöztek vissza a szerzetesek a kolostorba, amely azonban 1683-ban egy tűzvész során leégett. 1702-ben a Habsburgok parancsba adták a magyarországi várak lerombolását. Az ekkor majdnem teljesen elpusztult templomban szerencsére épen maradt az egykori román stílusú altemplom, amelyben az 1061-ben meghalt templomalapító, I. András sírja is van. A XVIII. század első felében építették újjá a templomot és a kolostort, amelyek mai megjelenésüket 1754-ben nyerték el.
1714-ben Zsigmond király pallosjogot adományozott az apátságnak, amelynek értelmében joguk volt elfogni, elítélni és kivégezni a gonosztevőket. A bitófát az Akasztó-dombon állították fel. Ehhez a dombhoz kötődik egy csak Tihanyra jellemző érdekesség is, mégpedig a "látott hal" halfogási mód, amellyel a helyiek a gardára halásztak. Ez a módszer azt jelentette, hogy egy halász állt fent a hegytetőn, ő volt a "hegyenjáró", aki nézte a vizet és ha meglátott egy sötétebb foltot, vagyis a vonuló garda csapatot, jelzett a vízen várakozó társainak, hogy merrefelé vessék ki a hálót.
1786-ban II. József feloszlatta a bencés rendet, így a tihanyi szerzeteseknek is el kellett hagyniuk a kolostort, csak egy maradhatott közülük, aki a plébániai feladatokat elvégezte. A szerzetesek csak 1802-ben tértek vissza az apátságba.
A XIII-XIX. század során egyre több lakóház épült, amelyek ma műemléki védelem alatt állnak. Szintén védettséget élvez az 1820-as években épült Apátsági pince és présház, amelynek pincéjének mérete meghaladja az apátság templomáét és közel 4000 hektoliter bor tárolását is lehetővé tette.
A XX. század elején épült ki Tihany kikötője, 1923-ban a hajóállomásnál felépült a Sport Szálló, 1924-25-ben pedig Habsburg József főherceg nyaralókastélya. 3 évvel később létrehozták a Balatoni Limnológiai Intézetet. Az 1930-as, 50-es évekre Tihany egyre népszerűbb nyaralóhellyé vált, az új nyaralóházak szinte napról napra nőttek ki a földből a faluban. 1952-ben a félsziget nagy részét - Magyarországon elsőként - tájvédelmi körzetté nyilvánították.
