Barátlakások, Tihany
A tihanyi Óvár hegy bazalttufafalába feltehetően a XI. században bizánci rítusú szerzetesek vájtak maguknak cellákat, kápolnát, ebédlőt, amiket aztán valószínűsíthetően a XIV. századig használtak is. A Barátlakások többféle néven is előfordulnak a feljegyzésekben: Barlangkolostor, Barát-barlang, Barátcellák, Barát-lak, Innela, Remete-barlang, Remetetelep, Tihanyi-remetebarlangok, Tihanyi-remetelakások, Tihanyi-remetelakok, Uruzko, Üreskő-barlang.
Habár a legtöbb helyen barlangként említik a Barátlakásokat, helyesebb lenne a mesterséges üreg kifejezést használni, hiszen a barlang megnevezés minden esetben egy természetes képződményre utal.
A Közép-Európában is egyedülálló Barátlakásokat a XX. század során több alkalommal felkeresték neves történészek, akik különféle ásatásokat végeztek bennük. Az 1984-es feltárások során több csontváz is előkerült, 10 évvel később a sziklafalat és a még meglevő cellákat stabilizálták.
-
Jól látható kőzetrétegek a Barátlakásoknál, az Óvár hegy oldalában Fotó: funiQ -
Kőzetrétegek a Barátlakások felett Fotó: funiQ -
Barátlakások az Óvár hegy oldalában Fotó: funiQ
Míg az 1942-es feljegyzések szerint akkor 9 cellát és több kisebb helyiséget is vizsgáltak, addig mára csak 3 Barátlakás maradt meg épségben. Az üregek pusztulását földcsuszamlások, sziklaomlások okozták.
A Barátlakások közelében találjuk Tihany egyetlen forrását, a Ciprián-forrást (régi nevén Orosz-kutat).
Megközelíteni csak gyalog lehet, az apátságtól vagy a kálváriától indulva a zöld jelzést kell követni egészen a barátlakásokig. A part menti Lepke sorról is vezet út ide (szintén zöld jelzés), de az kicsit meredekebb. A Barátlakásokat a Lóczy Lajos tanösvény is érinti.