Békás
A Veszprém megyei községet északról a Marcal völgye öleli, keleti oldalán pedig a Bittva folyik. Az egyutcás falucska kellemesen zöldell az itt lakók szorgalmának köszönhetően. Ha délkelet felől érkezünk, kettős nyárfasor által kísérve léphetünk be Békásra.
A falukép jellegzetesen az 1960-as, 1970-es éveket tükrözi, meghatározó a kastély és a kastélypark, a harangtornyok és a kápolna látványa.
Látnivalók
Vécsey-kastély Békás fő látnivalója az 1870-es években épült Vécsey-kastély. Az egyemeletes épület klasszicizáló eklektikus stílusú, belsejében helyenként még látható az eredeti mozaikos padlóburkolat. Az 1920-as évektől a Vécsey család tulajdonában állt, jelenleg nevelőotthonként működik.
Békássy család sírkápolnája A Békássy család kriptáját a kastélypark területén láthatjuk. Feltehetőleg az 1880-90-es években építettek, stílusát tekintve neogót némi eklektikus beütéssel, tetején karcsú huszártorony látható. A falon hatalmas ablak biztosítja a fényforrást.
Békássy–Hollán-kápolna A kápolna a falu szélén, a temető mellett találjuk. Itt nyugszanak a Békássy család tagjai és Hollán Ernő 1848-as szabadságharcos. A kápolna freskóját Závori Zoltán festette az 1960-as években.
Haranglábak A falu két felekezetének, a római katolikusoknak és az evangélikusoknak is van haranglábja a településen. A katolikusoké fehérre meszelt, mind a négy oldalán köríves ablak látható. Az evangélikust a tetején lévő kettős keresztről ismerhetjük fel.
Története
A területen nem találtak komolyabb régészeti leleteket, a föld alól főleg római és Árpád-kori cserépdarabok kerültek elő. A középkori települést először 1367-ben említik Becas néven, amely feltehetőleg a falu mellett folyó érre utal. A területet évszázadokon keresztül a Békássy család birtokolta, ők építették a kastélyt is.
A török idők során többször lerohanták, egy ideig el is néptelenedett. A XVII. században csavargók fosztogatásának esett áldozatául a falu, ami miatt meg is csappant Békás vagyona.